Áll- és arcfeltöltés: járomcsont, állcsúcs és állkapocsvonal – kinek való, és meddig tart a hatása?

Mi az áll- és arcfeltöltés, és hogyan hat?

Az arc formáját nemcsak a bőr, hanem az alatta lévő csont- és zsírszövet is meghatározza. A járomcsont, az állcsúcs és az alsó állkapocs széle az arc tartópontjai. Ha ezeken a pontokon a csontos támasz alkatilag gyenge, vagy ha a korral csökkent a zsírszövet és a csont térfogata, az arc laposabbnak, fáradtabbnak vagy elmosódott kontúrúnak tűnhet.

Az áll- és arcfeltöltés során a gélt többnyire mélyre, a csonthoz közeli rétegbe juttatják, és ott, ahol elhelyezkedik, térfogatot képez. Ezeken a területeken általában sűrűbb állagú készítményeket választanak, mint a felszínes ráncokban használtak. A hatás mechanikus: a gél pótolja a hiányzó térfogatot, a szövetet nem újítja meg, és az öregedést nem állítja meg. A hialuronsav tulajdonságait és általános kockázatait „Hialuronsavas töltőanyag” című cikkünk ismerteti.

Mire való az arc, az állcsúcs és az állkapocsvonal feltöltése?

Ezek a területek nem függetlenek egymástól. Egy hátrébb álló állcsúcs például akkor is teltnek mutathatja az áll alatti részt, ha kevés ott a zsír; ezt az összefüggést „Toka (kettős áll)” című cikkünkben ismertetjük. Az arc felső részének térfogatvesztése a szem alatti mélyedést is hangsúlyosabbá teheti; annak a területnek a sajátos feltételeit „Szem alatti feltöltés” című cikkünk tárgyalja.

Térfogatvesztés vagy megereszkedés? Megemeli-e a töltőanyag az arcot?

Ez a cikk legfontosabb megkülönböztetése. Térfogatvesztésnél a szövet a helyén van, de kevesebb lett belőle; megereszkedésnél viszont a szövet lefelé elmozdult, és a bőr többnyire meg is lazult. A töltőanyag az előbbire ad választ. Ha megereszkedett arcba vagy állkapocsszélbe töltőanyagot juttatnak, az nem viszi feljebb a szövetet; a meglévő súlyra újabb térfogatot helyez.

A járomcsonttájékra adott töltőanyag a középső arcrész alátámasztásával közvetve enyhítheti az orr-ajak redő és a szem alatti terület megjelenését. Ez alátámasztó hatás; ha „töltőanyagos arcfelvarrásként” mutatják be, az elvárás túlszárnyalja a valóságot. Hogy kifejezett megereszkedésnél a műtét nélküli módszerek mennyit tudnak nyújtani, és mikor helyesebb sebészi véleményt kérni, azt „Az arc és a nyak megereszkedése” című cikkünkben olvashatja.

Ha a tükör előtt ujjával feljebb tolja az arcát vagy az állkapocsszélét, és tetszik a látvány, az az emelés hatása. A töltőanyag ezt a látványt nem adja meg; térfogatot ad.

Kinek alkalmas?

Olyan felnőtteknek lehet alkalmas, akiknél nem a megereszkedés, hanem a térfogat- vagy támaszhiány áll előtérben, bőrük kellően rugalmas, általános egészségi állapotuk jó, és elvárásaik reálisak. Tudni kell, hogy az eredmény átmeneti, az első napokban duzzanat és véraláfutás lehet, és jól látható változást többnyire nem egyetlen kezeléssel céloznak meg.

Kinek nem alkalmas, mire kell figyelni?

• Kifejezett megereszkedés, bőrfelesleg vagy az állkapocs széléről lecsüngő szövet: ilyenkor a töltőanyag nehezebbé teheti az arcot; először sebészi értékelésről kell beszélni.
• Ha a fő probléma az állkapocscsont helyzete vagy a fogak záródása: a töltőanyag ezt elfedheti, de nem korrigálja.
• Ha a területen még korábbi töltőanyag van, vagy ismeretlen összetételű, fel nem szívódó töltőanyag
• Terhesség és szoptatás: a biztonságossági adatok elégtelenek; a kezelést általában elhalasztják.
• Aktív fertőzés, gyulladt pattanás, a szakáll területén szőrtüszőgyulladás vagy ajakherpesz a kezelendő területen
• Nemrég lezajlott vagy tervezett fogászati kezelés, foggyökértályog vagy arcüreg-gyulladás: az időzítést kezelőorvosa mérlegeli.
• Korábbi allergiás reakció a töltőanyag összetevőire vagy a helyi érzéstelenítőre
• Véralvadási zavar vagy véralvadásgátló gyógyszer szedése: gyógyszerét ne hagyja el saját döntésből; beszéljen kezelőorvosával.
• 18 év alatti életkor: esztétikai célú áll- és arcfeltöltés ebben a korcsoportban nem ajánlott.
• Erős és tartós aggodalom a külső miatt, vagy az az elvárás, hogy valaki más arcvonásait érje el

Ez a lista nem teljes; teljes egészségi állapotát, az Ön által szedett gyógyszereket és étrend-kiegészítőket, valamint korábbi esztétikai beavatkozásait hiánytalanul mondja el kezelőorvosának.

Milyen töltőanyagokat használnak?

Ezeken a területeken leggyakrabban hialuronsavgélt használnak. Előnyben részesítésének egyik fontos oka, hogy nem kívánt eredmény vagy bizonyos szövődmények esetén hialuronidáz enzimmel nagyrészt feloldható. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) töltőanyagokról szóló oldala a felszívódó töltőanyagok jóváhagyott felhasználásai között említi az arc és az áll térfogatának növelését. Ez az információ az Egyesült Államokra vonatkozik, és az engedély hatóköre készítményenként eltér; kérdezze meg kezelőorvosát, hogy az Önnél alkalmazandó készítmény melyik területre engedélyezett.

A hialuronsavon kívül olyan töltőanyagokat is használnak az arcon és az állkapocsvonalon, amelyek a szervezet saját kollagéntermelésének serkentését célozzák, és hialuronidázzal nem oldhatók fel. Hogy ezek hogyan hatnak, miért jelentkezik későn a hatásuk, és probléma esetén miért nehezebb kezelni őket, azt „Kollagénserkentő töltőanyagok” című cikkünk ismerteti. A szervezetben egyáltalán fel nem szívódó töltőanyagok pedig külön kockázatot jelentenek, mert probléma esetén nem lehet visszafordítani őket. Bármilyen anyagot alkalmaznak is, kérje írásban a készítmény nevét és gyártási tételszámát (LOT).

Ki végezze, és hol?

Az arc- és állfeltöltést olyan orvos végezze egészségügyi intézményben, aki jól ismeri az arc ér- és idegrendszeri anatómiáját, és el tudja látni a szövődményeket. Ezeken a területeken a készítményt mélyre és viszonylag nagy mennyiségben juttatják be, ezért a helytelen elhelyezés ára is nagyobb. Kérdezze meg előre, hogy a kezelés helyén rendelkezésre áll-e hialuronidáz enzim, és hogyan érheti el az orvost rendelési időn kívül.

Felkészülés a kezelésre

• Célját a saját arcán keresztül mutassa be; a szemből való megjelenés mellett az oldalnézetről is beszéljenek.
• Mondja el korábbi töltőanyagos kezeléseit, áll- vagy arcműtéteit, implantátumait és fogszabályozó kezelését.
• Jelezze, ha a közeljövőben fogászati kezelés vagy oltás várható, illetve ha lázas betegsége van.
• Kérjen tájékoztatást kezelőorvosától a véraláfutás kockázatát növelő gyógyszerekről és étrend-kiegészítőkről; vényköteles gyógyszereit ne hagyja abba saját döntésből.
• Ne tervezze a kezelést közvetlenül egy fontos esemény elé; hagyjon időt a duzzanatra és a véraláfutásra.
• A beleegyező nyilatkozatot sietség nélkül olvassa el; kérdezzen rá arra, amit nem ért.

Ha döntésében a közösségi médiában látott képekre támaszkodik, ne feledje: a megvilágítás, a fej szöge és a felvétel időpontja jelentősen megváltoztathatja az állkapocsvonal és a járomcsonttájék megjelenését.

A kezelés napja lépésről lépésre

1. Az orvos szemből, oldalról és mimika közben is megvizsgálja az arcát; Önnel együtt tisztázza a célt, a területeket és a hozzávetőleges mennyiséget. Általában fényképes dokumentáció készül.
2. Elolvassák a tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozatot; megbeszélik a kockázatokat és a lehetőségeket.
3. A bőrt fertőtlenítő oldattal megtisztítják; férfiaknál a szakáll területe külön figyelmet igényel.
4. Szükség esetén érzéstelenítő krémet visznek fel; sok készítményben magában a gélben is van kis mennyiségű helyi érzéstelenítő.
5. A gélt tűvel vagy tompa végű kanüllel, kis adagokban, többnyire mély rétegbe juttatják. Arról, hogy melyik eszközt használják, az orvos dönt; egyik eszköz sem szünteti meg az érelzáródás kockázatát.
6. A kezelés alatt az orvos figyeli a bőr színét és az Ön reakcióit. Ha hirtelen, erős vagy szokatlan fájdalmat érez, azonnal szóljon.
7. A kezelés végén a területet óvatosan formázhatják. Távozás előtt ellenőrzik a bőr színét; ápolási tanácsokat és az orvos elérhetőségét is megkapja.

Az érzéstelenítés ellenére a kezelés közben szúrást, nyomást, a csonthoz közeli területeken pedig teltségérzést érezhet.

A kezelés után: az első 24 óra, az első hét, az első hónap

• Ne nyomja és ne masszírozza a területet; ne próbálja formázni, hacsak kezelőorvosa kifejezetten nem javasolja.
• Az első napokban kerülje az intenzív testmozgást, a szaunát, a gőzfürdőt és a nagyon meleg környezetet.
• Kezelőorvosa javasolhatja, hogy egy ideig ne aludjon hason vagy oldalt, és ne támassza kezére az állát.
• Ha az arcra nyomást gyakorló fejfedőt, sisakot vagy maszkot visel, illetve arcmasszázst vagy fogászati kezelést tervez, kérdezze meg kezelőorvosától az időzítést.
• A sminkeléssel és a borotválkozással várja ki a kezelőorvosa által javasolt időt.

Várható mellékhatások, érszempontból kockázatos pontok és figyelmeztető jelek

A duzzanat, a véraláfutás, az érzékenység és az átmeneti tapintható keményedés várható mellékhatások. Egy nyolc vizsgálatot és 917 személyt áttekintő, az állcsúcs feltöltéséről szóló szisztematikus összefoglalóban a leggyakrabban jelentett problémák a beadás helyén jelentkező duzzanat, véraláfutás, fájdalom és bőrpír voltak; ezekben a vizsgálatokban érelzáródást nem jelentettek. Ez nem jelenti azt, hogy nincs kockázat: a vizsgálatok résztvevőinek száma túl kicsi a ritka események kimutatásához, és az arc minden területén előfordulhat érelzáródás.

Egy, a töltőanyaggal összefüggő látásvesztéses eseteket összegző tanulmányban a legnagyobb kockázatú területként az orrot, a szemöldökök közötti területet, a homlokot és az orr-ajak redőt jelölték meg. Az arc és az áll nem áll e lista élén; az arcverőér azonban az állkapocs szélén áthaladva az arc felé halad, a járomcsonttájékon és az állcsúcson pedig csontcsatornákból kilépő erek és idegek találhatók. Ezért a bőr elszíneződését és a fájdalmat ezeken a területeken is komolyan kell venni. Az egyéb problémákat, például a csomósodást, a fertőzést, a későn jelentkező duzzanatot és a göböket „Töltőanyagok szövődményei” című cikkünk részletesen tárgyalja.

Hogy ezeknél a tüneteknél mit kell és mit nem szabad tennie, azt „Mikor sürgős a helyzet töltőanyagos kezelés után?” című cikkünk lépésről lépésre ismerteti.

Miért mutatja a túltöltés nehéznek és duzzadtnak az arcot?

Az orvosi szakirodalomban „túltöltött arcnak” nevezett állapot akkor alakul ki, ha a töltőanyagot rossz helyre vagy a szükségesnél nagyobb mennyiségben, gyakran évek során egymásra rétegezve juttatják be. Az erről szóló összefoglalók szerint az állapot leggyakrabban a középső arcrészen, a homlokon, az állon és az orron jelentkezik; mimikára kifejezettebbé válik, a korral, ahogy a szövetek megereszkednek, rosszabbodik, és olyan megközelítésekkel függ össze, amelyek egyetlen módszerként a töltőanyagra támaszkodnak, és minden ráncot fel akarnak tölteni. Jellegzetes példa a mosolygáskor a szem alá felnyomódó arc, az alsó arcfél kiszélesedése és az előre elkeskenyedő állcsúcs.

Ennek megelőzése a szakaszos kezelés: kis mennyiséggel kezdeni, a duzzanat lehúzódása után újraértékelni, és az ismétlésről nem a naptár, hanem a vizsgálat alapján dönteni. Mivel a látható hatás csökkenése után is maradhat készítmény a szövetben, a „már felszívódott” feltételezéssel végzett pótlások felhalmozódáshoz vezethetnek. Az is hozzájárulhat ehhez az állapothoz, hogy a töltőanyag a szomszédos területekre is átterjedhet.

Meddig tart az áll- és arcfeltöltés hatása?

A térfogatnövelő hatás azonnal látható; a duzzanat miatt azonban a valódi eredményt hetek alatt lehet megítélni. A hatás átmeneti, és hónapokban mérhető. Úgy tartják, hogy a csonthoz közel elhelyezett, sűrű állagú készítmények tovább megőrzik hatásukat, mint a mozgékony területeken, például az ajakban alkalmazottak; az időtartam ennek ellenére a készítménytől, a mennyiségtől, a területtől és az egyéntől függ, és előre pontosan nem határozható meg. Legyen óvatos, ha konkrét hónapszámot ígérnek Önnek.

Miben tér el az elvárás férfi és női arcvonások esetén?

Az állkapocsvonal és a járomcsonttájék azok közé a területek közé tartozik, amelyek szerepet játszanak abban, hogy egy arcot férfiasnak vagy nőiesnek észlelünk. A férfiarcra általában szélesebb és szögletesebb áll, hangsúlyosabb állcsúcs és laposabb arc, a női arcra pedig lágyabb állkapocsvonal és teltebb járomcsonttájék jellemző. Ezért ugyanaz a terv nem alkalmazható minden arcra: férfiarcon a túl sok arcfeltöltés, női arcon pedig a túlzottan kiszélesített állkapocsszöglet olyan változást okozhat, amelyet az illető nem szeretne.

Ezek átlagok, nem szabályok. Hogy milyen megjelenés a cél, azt Ön határozza meg; az orvos feladata, hogy őszintén megmondja, ez mennyire illeszkedik az Ön csontszerkezetéhez. A töltőanyag néhány milliméteres léptékben támasztja alá az arcvonásokat; a csontszerkezetet nem formálja át. A férfiaknál a tervezést befolyásoló további szempontokért lásd „Esztétikai orvoslás férfiaknál” című cikkünket.

Alternatívák: mikor kerül szóba implantátum, zsírátültetés és állkapocssebészet?

A töltőanyag és a műtét közötti választás nem rangsor kérdése: a töltőanyag átmeneti és visszafordítható alátámasztás, a műtét pedig szerkezeti és hosszan tartó változás. Hogy melyik megfelelő az Ön számára, azt szükség esetén az érintett sebészi szakterület véleményének kikérésével határozzák meg.

Ez a tartalom tájékoztató jellegű; nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot. Hogy melyik módszer megfelelő az Ön számára, azt csak orvosi értékelés alapján lehet meghatározni.