Fényérzékenységet okozó gyógyszerek: lézer, IPL és hámlasztás előtt

Mi a fényérzékenység?

A fényérzékenység (fotoszenzitivitás) azt jelenti, hogy a bőrben jelen lévő anyag a fénnyel kölcsönhatásba lépve olyan napfénynél is reakciót vált ki, amely egyébként nem okozna kárt. Ez az anyag lehet szájon át szedett vagy a bőrre kent gyógyszer, gyógynövénykészítmény, parfüm vagy a bőrre került növényi nedv. A reakciók többsége a napfény ultraibolya sugárzásának UVA-tartományához kapcsolódik; egyes anyagoknál a látható fény is szerepet játszhat.

Nem mindenkinél alakul ki reakció, aki fényérzékenységet okozó gyógyszert szed. A reakció kialakulása a gyógyszer fajtájától, a mennyiségtől, a fény erősségétől és időtartamától, valamint az egyén bőrének sajátosságaitól függ.

Mi a különbség a fototoxikus és a fotoallergiás reakció között?

A két kép átfedheti egymást, az elkülönítést az orvos végzi. Önnek az a fontos, hogy ha egy használt termékkel összefüggésben szokatlan égést vagy viszkető kiütést észlel a napon, jelezze orvosának.

Mely gyógyszerek okozhatnak fényérzékenységet?

Az alábbi csoportok és hatóanyagok a forrásokban gyakran említett példák; a lista nem teljes. Ugyanabba a csoportba tartozó gyógyszerek nem egyforma mértékben hatnak. Orvosától vagy gyógyszerészétől megkérdezheti, hogy az Ön által szedett gyógyszer okozhat-e fényérzékenységet, és elolvashatja a betegtájékoztatót is.

• Tetraciklin-csoportba tartozó antibiotikumok (például doxiciklin): akne és rosacea kezelésére is hosszú ideig alkalmazhatók.
• Fluorokinolon-csoportba tartozó antibiotikumok.
• Egyes vízhajtók (diuretikumok), például a hidroklorotiazid; vérnyomáscsökkentő gyógyszerekben kombinációként is előfordulhat.
• Egyes nem szteroid fájdalom- és gyulladáscsökkentők (például naproxen, piroxikám); ezek egy része bőrre kenhető gél formájában kapható.
• Az amiodaron nevű szívritmus-szabályozó gyógyszer.
• Egyes gombaellenes szerek, például a vorikonazol.
• Retinoidok: a szájon át szedett izotretinoin nevű aknegyógyszer és a bőrre kenhető retinoidok.
• Gyógynövénykészítmények: orbáncfüvet tartalmazó teák, kapszulák és olajok.

A szájon át szedett izotretinoin alatt vagy nem sokkal az abbahagyása után végzett beavatkozás külön értékelést igényel; erről az „Esztétikai orvoslás gyógyszerszedés és krónikus betegség mellett” és az „Esztétikai orvoslás aktív aknénál” című cikkeinkben olvashat. A bőrre kenhető retinoidok használatát a „Retinoidok” című cikkünk ismerteti.

Az orbáncfűnek van egy további jelentősége is: nemcsak fényérzékenységet okozhat, hanem számos gyógyszer hatását is megváltoztathatja. Sokan, akik a gyógynövénykészítményeket nem tartják gyógyszernek, elfelejtik ezt megemlíteni az orvosnak.

Okozhatnak-e fényérzékenységet a növények is? (Fitofotodermatitisz)

Igen. Ha egyes növényekben található furokumarin nevű anyagok a bőrre kerülnek, majd azt napfény éri, fitofotodermatitisznek nevezett égési reakció alakulhat ki. Ez nem allergia, hanem közvetlen károsodás formájában jelentkező reakció. Gyakran említett példák a lime- és a citromlé, a fügefa levele és nedve, a zeller, a paszternák, valamint egyes bergamottolajat tartalmazó parfümök; a lista nem teljes.

A reakció általában a napfény után egy–két nappal bőrpírral, égő érzéssel és néha hólyaggal kezdődik. Gyakran a gyümölcslé lecseppenésének vagy fröccsenésének helyén, csík, csepp vagy ujjlenyomat alakjában jelenik meg. Gyógyulás közben hónapokig megmaradó barna foltok maradhatnak vissza; sötétebb bőrön ezek a foltok kifejezettebbek lehetnek.

Az esztétikai orvoslással való összefüggés a következő: ha a beavatkozás előtti napokban a napon citromos italt készít, vagy a parfümmel befújt nyakat napfény éri, ez reakciót indíthat el a kezelendő bőrön, és megnehezítheti a később kialakuló pigmentfoltok okának megállapítását is.

Miért fontos ez lézer, IPL és hámlasztás előtt?

A lézer és az IPL fényenergiát juttat a bőrbe; a kémiai hámlasztás nem használ fényt, de elvékonyítja a bőr felső rétegét, és a beavatkozást követő hetekben védtelenebbé teszi a bőrt a napfénnyel szemben. Feltételezhető, hogy fényérzékenységet okozó gyógyszert szedőknél a beavatkozás alatt vagy után a vártnál erősebb bőrpír, égés, hólyagosodás és különösen pigmentfolt alakulhat ki. Ezért az orvosok a beavatkozás előtt részletesen rákérdeznek a gyógyszerek és az étrend-kiegészítők használatára.

A fényforrások különböznek egymástól. A lézerek többsége egyetlen hullámhosszon működik, és ezek a hullámhosszak többnyire a látható fény és az infravörös tartományba esnek. Az IPL ezzel szemben szűrőkkel korlátozott, széles fénytartományt használ. A fényérzékenységet okozó gyógyszerek többségét viszont az UVA aktiválja. Ezért az, hogy egy gyógyszer a napon reakciót vált ki, nem jelenti azt, hogy minden lézeres vagy IPL-kezelésnél ugyanakkora a kockázat; az értékelés az eszköz és a gyógyszer alapján történik.

A beavatkozást követő hetek is fontosak. A kezelt bőr eleve érzékeny; ebben az időszakban a fényérzékenységet okozó gyógyszer mellett érő napfény növelheti a pigmentfolt kockázatát. A lézer és IPL utáni pigmentfoltokról és égésekről az „Égés és pigmentfolt lézer és IPL után” című cikkünkben, a sötét bőrre vonatkozó óvintézkedésekről a „Lézer, IPL és kémiai hámlasztás sötét és barnás bőrön” című cikkünkben olvashat.

Mit tehet az orvos?

Az orvos a szedett gyógyszer fajtája, a szedés időtartama, a tervezett beavatkozás és az Ön bőrtípusa alapján dönt. A lehetőségek közé tartozik a beavatkozás elhalasztása egy rövid gyógyszeres kezelés befejezéséig, alacsonyabb energiával történő kezdés, másik módszer választása, vagy előbb egy kis területen végzett próbakezelés. Hosszú távon szedett, el nem hagyható gyógyszereknél a gyógyszert felíró orvossal egyeztetve közös döntés születhet.

A próbakezelés (tesztlövés) során a beavatkozást egy kis, nem feltűnő területen végzik el, és az eredményt néhány napig figyelik. A kockázatot nem szünteti meg, de segíthet egy váratlan reakciót korán észrevenni.

Mit tegyen a beavatkozás előtt?

1. Készítsen listát minden szedett gyógyszeréről: vényköteles gyógyszerek, vény nélküli fájdalomcsillapítók, bőrre kenhető krémek és gélek, vitaminok, gyógyteák és kapszulák.
2. Írja fel az elmúlt hetekben elkezdett és befejezett rövid gyógyszeres kezeléseket is (például egy antibiotikum-kúrát).
3. Ha korábban szokatlan napégést, viszkető kiütést vagy pigmentfoltot tapasztalt a napon, mondja el.
4. Ha orvosa halasztást vagy próbakezelést javasol, ezt ne fennakadásnak, hanem biztonsági óvintézkedésnek tekintse.
5. Ha a gyógyszerét érintő változtatásra van szükség, beszéljen a gyógyszert felíró orvossal; a beavatkozást végző orvost is tájékoztassa a megbeszélés eredményéről.
6. Olyan időszakot válasszon, amikor a beavatkozás előtti és utáni hetekben gondosan védekezhet a nap ellen; ha citrommal, lime-mal vagy fügével érintkezett, mossa le a bőrét.

Napvédelem a beavatkozás után

Ha fényérzékenységet okozó gyógyszert szed, a beavatkozást követő időszakban a napvédelem még fontosabb. Együtt alkalmazandó az árnyék, a széles karimájú kalap, a fedő ruházat és az orvosa által javasolt fényvédő. Hogy a kezelt bőrre mikortól kenhet fényvédőt, azt orvosa mondja meg. A termékválasztásról és a felviendő mennyiségről a „Fényvédő útmutató” című cikkünkben olvashat.

Mely tünetek normálisak, és melyek igényelnek orvosi vagy sürgősségi ellátást?

Ez a táblázat általános útmutató, nem állít fel diagnózist. Ha bizonytalan, hívja fel a beavatkozást végző orvosát.

Mit ne tegyen?

• A beavatkozás kedvéért ne hagyja abba és ne csökkentse önhatalmúlag a vényköteles gyógyszerét.
• A gyógyteákat, kapszulákat vagy olajokat ne hallgassa el az orvos előtt azzal a gondolattal, hogy természetesek.
• Fényérzékenységet okozó gyógyszer szedése alatt a beavatkozás előtt és után ne napozzon, ne járjon szoláriumba.
• A kezelt területre napon ne kenjen citromot, lime-ot vagy bergamottartalmú parfümöt.
• Ne szúrja ki a napon kialakult hólyagokat, ne tépje le a pörköket.
• Ha egy gyógyszer korábban reakciót váltott ki Önnél a napon, ne szedje újra anélkül, hogy ezt orvosának elmondaná.

A bizonyítékok korlátai: korlátozott a bizonyíték arra, hogy a fényérzékenységet okozó gyógyszerek valóban növelik-e a lézeres és IPL-szövődmények kockázatát. Az e témában megjelent szakirodalmat áttekintő egyik közlemény nem talált olyan publikációt, amely gyógyszert szedőknél lézer utáni szövődményről számolt volna be, és megállapította, hogy az ajánlások nagyrészt a gyógyszert aktiváló hullámhosszon alapuló elméleti megfontolásokra és tapasztalatra épülnek. Annak ismerete is, hogy mely gyógyszer okoz fényérzékenységet, jelentős részben esetismertetéseken alapul. Ezért a klinikák között eltérő megközelítések lehetnek, és nem lehet Önnek egyéni kockázati arányt mondani. Ez az oldal általános tájékoztatást nyújt, és nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot.