Tű nélküli töltőtoll és otthoni kezelések: mit ne végezzen el, és mi jár viszonylag alacsony kockázattal?

Miért terjedtek el ennyire az otthoni kezelések?

A rövid videók néhány másodpercbe sűrítenek egy kezelést: kibontják a terméket, alkalmazzák, és megmutatják az eredményt. Ami nem látszik, az a folytatás. Nem tudhatja, hogy a videót készítő személy napokkal később nem fordult-e orvoshoz fertőzés, égési sérülés vagy pigmentfolt miatt. A bőrgyógyászati társaságok az otthon végzett töltőanyag-injekciót, a tűs hengert és a lézeres kezeléseket az utóbbi évek aggasztó trendjei közé sorolják.

Ebben a cikkben nem kezeljük egy kalap alatt az otthoni kezeléseket. Nem mindegyik egyformán veszélyes. A megkülönböztetéshez a következő kérdés nyújt eligazítást: átszúrja-e a kezelés a bőrt, juttat-e anyagot a bőr alá, vagy égeti-e a bőrt vegyi úton vagy hővel? Ha a válasz igen, akkor ez nem bőrápolás, hanem orvosi beavatkozás.

Az ismeretlen eredetű készítmények és az egészségügyi intézményen kívül mások által végzett injekciók külön témát jelentenek; ezekkel „Hamisított termékek és illegális (engedély nélküli) kezelések” című cikkünkben foglalkozunk. Itt főként azokra a kezelésekre összpontosítunk, amelyeket valaki saját magán végez.

Mi a tű nélküli töltőtoll, és miért nem ajánlott?

A tű nélküli töltőtoll (más néven hialurontoll) kézben tartható eszköz, amely a beletöltött anyagot tű nélkül, nagy nyomással juttatja át a bőrön. A beletöltendő töltőanyagot többnyire külön árusítják. A „nincs tű” kifejezés megnyugtatóan hangzik, de nem változtat azon, hogy az anyag bejut a szövetbe; csak a bejutás módja más.

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) 2021. október 8-i biztonsági közleményében arra figyelmeztette a lakosságot és az egészségügyi dolgozókat, hogy hialuronsavat vagy más ajak- és arctöltő anyagot ne alkalmazzanak tű nélküli eszközökkel. A közlemény szerint a hatóság nem értékelte ezen eszközök biztonságosságát és hatásosságát egyetlen töltőanyag esetében sem, és nem hagyta jóvá, hogy erre a célra forgalmazzák őket. A jóváhagyott töltőanyagokat vényre, tűvel vagy kanüllel ellátott fecskendővel történő alkalmazásra tervezték.

Az FDA ugyanebben a közleményben jelezte, tudomása van arról, hogy tű nélküli eszközökkel végzett ajak- és arcfeltöltés után súlyos bőr-, ajak- és szemsérüléseket, egyes esetekben maradandó károsodást jelentettek. A hatóság két alapvető problémát emelt ki:

• Kontrollprobléma: a nyomással működő eszköz nem teszi lehetővé annak megfelelő szabályozását, hogy az anyag hová és milyen mélyre jut a szövetben.
• Termékprobléma: az interneten közvetlenül a fogyasztóknak árusított töltőanyagok vegyi anyagokkal vagy kórokozókkal szennyezettek lehetnek.

A közleményben felsorolt egyéb lehetséges kockázatok: vérzés és véraláfutás; bakteriális, gombás vagy vírusfertőzés; betegségátvitel az ugyanazt az eszközt használók között; érelzáródás miatti szövetelhalás, látásvesztés vagy stroke; hegesedés; a nyomás okozta szemkárosodás; csomósodás a bőrben; elszíneződés és allergiás reakció. A közlemény azt is kiemeli, hogy egyes szövődmények nem feltétlenül gyógyulnak meg.

Az FDA-közlemény az Egyesült Államokra vonatkozik, és nem közli a jelentett esetek számát; ezért nem ismert, milyen gyakoriak ezek a problémák. Más országokban a készítmények jogi helyzete eltérő lehet. A közlemény indokai – a kontroll hiánya és a termékbiztonság – azonban országtól függetlenek.

Vehetek-e töltőanyagot vagy botulinumtoxint az internetről, és beadhatom-e magamnak?

Nem; az otthoni kezelések közül ez a legkockázatosabb. Az FDA egyértelműen azt javasolja, hogy ne vásároljon töltőanyagot az internetről, és semmilyen eszközzel ne fecskendezzen töltőanyagot sem saját magába, sem másba. A hatóság töltőanyagokról szóló oldala szerint nincs vény nélküli forgalmazásra jóváhagyott töltőanyag, és az interneten vásárolt termékek hamisítványok lehetnek.

• A töltőanyag legsúlyosabb kockázata, ha az anyag egy érbe jut, vagy nyomást gyakorol egy érre. Ez szövetvesztéshez és nagyon ritkán látásvesztéshez vezethet; perceken belül fel kell ismerni és el kell látni. Otthon nincs senki, aki ezt felismerné és kezelné.
• A botulinumtoxinnál az adag a probléma. Egy ismeretlen eredetű készítményben nem tudható, mennyi a hatóanyag; a hatás a kezelt területen túlra is terjedhet.
• Egy videóból tanult technika nem pótolja az arc anatómiájának ismeretét. Az erek és idegek elhelyezkedése egyénenként eltér.
• A nem steril körülmények között végzett injekció olyan fertőzések előtt nyit utat, amelyek akár hetekkel később is jelentkezhetnek.

Orvos által végzett kezeléseknél sem nulla ezeknek a kockázata; a különbség az, hogy a kockázatot csökkentik, és probléma esetén azonnal be tudnak avatkozni. A figyelmeztető jeleket „Mikor sürgős a helyzet töltőanyagos kezelés után?” című cikkünkben, az ajak területére vonatkozó részleteket pedig „Ajakfeltöltés” című cikkünkben találja.

Biztonságosak-e az otthoni lézeres és IPL-es szőrtelenítő készülékek?

Az otthoni, fényalapú szőrtelenítő készülékek az ebben a cikkben tárgyalt kezelések közül a viszonylag alacsony kockázatú csoportba tartoznak. Ennek oka, hogy a fogyasztóknak árusított készülékek a klinikán használtaknál jelentősen kisebb energiával működnek, és nem szúrják át a bőrt. A készülékek többsége intenzív pulzáló fény (IPL) technológiát használ.

Az ilyen készülékeket vizsgáló szisztematikus áttekintés szerint ismételt használat után rövid távon csökken a szőrzet, a vizsgálatok azonban kontrollálatlanok és kis létszámúak voltak, és az eredmények készüléktől és személytől függően nagyon eltértek. A leggyakoribb mellékhatás a bőrpír; ritkábban duzzanatot, hólyagosodást, pörkösödést és elszíneződést is jelentettek. A „viszonylag alacsony kockázat” tehát nem jelenti azt, hogy nincsenek mellékhatások.

• Tartsa be a készülék használati útmutatójában szereplő bőrszín- és szőrszíntáblázatot. Sötét bőrön és lebarnult bőrön nő az égés és a pigmentfolt kockázata; világos, vörös vagy ősz szőrszálaknál pedig nem várható hatás.
• Ne használja a szem környékén, és ne nézzen közvetlenül a fénybe.
• Ne kezelje az anyajegyeket, a tetoválásokat, a sebeket és az aktív bőrbetegséggel érintett területeket.
• Frissen napozott bőrön, illetve fényérzékenységet okozó gyógyszer szedése mellett ne használja, mielőtt konzultálna orvosával.
• Nőknél az arcon, az állon vagy a törzsön újonnan megjelenő, gyorsan erősödő szőrnövekedés hormonális okra vezethető vissza; ilyenkor előbb orvosi vizsgálat szükséges.

A klinikán végzett kezelés működését „Lézeres szőrtelenítés” című cikkünkben ismertettük. Ha a kezelés után hólyagosodás vagy elszíneződés jelentkezik, „Égés és pigmentfolt lézer és IPL után” című cikkünk nyújthat eligazítást.

Ártalmas-e otthon tűs hengert használni?

Itt két termékcsoportot kell megkülönböztetni. Az egyik csoportba olyan termékek tartoznak, amelyek nem szúrják át a bőrt, csak enyhén ingerlik a felszínét. A másikba azok a hengerek és motoros tollak, amelyek tűi valóban átszúrják a bőrt. Az Amerikai Bőrgyógyászati Akadémia szerint az otthoni használatra árusított termékeket nem a bőr átszúrására tervezték, ezért hatásuk kevésbé kifejezett, mint az orvos által végzett kezelésé.

A probléma akkor kezdődik, amikor a termék átszúrja a bőrt, vagy túl erősen nyomják:

• Fertőzés: a tűket otthon nem lehet megbízhatóan sterilizálni. Minden szúrás behatolási kaput jelent a kórokozóknak.
• Terjesztés: a henger az arc más területeire viheti át a vírusos fertőzéseket, például az ajakherpeszt vagy a szemölcsöt.
• Heg és pigmentfolt: a túlzott nyomás vagy az eltompult, elhajlott tűk karcolást, heget és elszíneződést hagyhatnak a bőrön.
• Irritáció: a gyakori használat miatt a kezelni kívánt probléma rosszabbul nézhet ki.
• Közös használat: ha ugyanazt a terméket más is használja, az a vérrel terjedő betegségek szempontjából kockázatos. Az FDA szerint a tűfejek újrafelhasználása akkor sem biztonságos, ha megtisztították őket.

Aktív pattanás, ajakherpesz, ekcéma vagy nyílt seb esetén ezeket a termékeket nem szabad használni. A bőrt átszúró kezelések után közvetlenül felvitt kozmetikumok fokozottabban jutnak át a bőrön; ez növeli az irritáció és az allergia kockázatát. Ha például aknés hegek miatt gondolkodik rajta, a módszer orvos általi alkalmazásáról „Mikrotűs kezelés (microneedling)” című cikkünkben olvashat.

Miért kockázatos a nagy koncentrációjú hámlasztó savak otthoni használata?

Az alacsony koncentrációjú savakat tartalmazó kozmetikumok és az orvos által végzett kémiai hámlasztás nem ugyanaz. A mindennapi ápolásra készült, a címke előírásai szerint használt termékek viszonylag alacsony kockázatúak. A kockázat akkor kezdődik, amikor a professzionális használatra készült, nagy koncentrációjú oldatokat az internetről megvásárolják és otthon a bőrre viszik.

Az FDA 2024 júliusában kiadott figyelmeztetésében azt javasolta a fogyasztóknak, hogy megfelelő szakmai felügyelet nélkül ne vásároljanak és ne használjanak olyan hámlasztó termékeket, amelyek nagy koncentrációban tartalmaznak például triklórecetsavat, glikolsavat, szalicilsavat vagy tejsavat. A hatóság közölte, hogy nincs általa jóváhagyott kémiai hámlasztó termék, és hogy ezek a termékek vegyi égést, fájdalmat, duzzanatot, fertőzést, a bőrszín megváltozását és torzító hegeket okozhatnak.

Az, hogy a sav milyen mélyre hatol a bőrben, nemcsak a koncentrációtól függ, hanem attól is, hány rétegben viszik fel, és mennyi ideig marad a bőrön. Az orvos ezeket a tényezőket a bőrtípushoz igazítja, és szükség esetén leállítja a kezelést; otthon ez a kontroll hiányzik. Sötét bőrön a pigmentfolt kockázata ráadásul nagyobb. Az orvos által végzett kezelés részleteiről „Kémiai hámlasztás (peeling)” című cikkünkben olvashat.

Mi viszonylag alacsony kockázatú, és mit ne végezzen el?

Ez a táblázat általános keret, nem egyéni ajánlás. Bőrbetegség, terhesség, rendszeres gyógyszerszedés és sötét bőr esetén a „viszonylag alacsony kockázatúnak” tekintett kezelések is okozhatnak problémát. Ha bizonytalan, előbb kérje ki orvosa véleményét.

Mely tünetek sürgősek otthoni kezelés után?

1. Hagyja abba a kezelést. Ha savas terméket használt, öblítse a területet hosszan, bő langyos vízzel.
2. Ne nyomkodja, ne dörzsölje a területet, ne próbálja tűvel kiüríteni vagy otthon „helyrehozni”.
3. Ha tünetei a fenti listákban szerepelnek, hívja a 112-t, vagy forduljon a sürgősségi osztályhoz.
4. Vigye magával a termék dobozát, címkéjét, a rendelés adatait és a készüléket, vagy mutassa meg róluk a fényképet.
5. Mondja el nyíltan, mit csinált. Az egészségügyi személyzet nem azért kérdez, hogy ítélkezzen, hanem hogy gyorsan elkezdhesse a megfelelő kezelést.

A nem sürgős, de aggodalomra okot adó helyzetekben követendő általános lépésekről „Mi a teendő, ha esztétikai beavatkozás után szövődmény lép fel?” című cikkünkben olvashat.

Kérdések, amelyeket döntés előtt feltehet magának

• Átszúrja-e ez a kezelés a bőrt, juttat-e anyagot a bőr alá, vagy égeti-e a bőrt?
• Ki gyártotta a terméket, mit tartalmaz, van-e rajta a forgalmazás országának nyelvén (Törökországban: törökül) írt használati útmutató és gyártói információ?
• Ha probléma adódik, ki fogja felismerni és kezelni?
• Reklám-e a videó, amelyet láttam? Tudom-e, mi történt a videóban szereplő személlyel utána?
• Elérhetem-e ugyanezt az eredményt biztonságosabb úton, orvosi vizsgálat révén?

Az otthoni kezelés vonzereje gyakran a kényelem. A bőrt átszúró vagy égető beavatkozásnál azonban a kényelem nem pótolja a biztonságot.