Pigmentfolt-lézerek: milyen foltokra hatásos a Q-kapcsolt és a pikoszekundumos lézer, és miért kell óvatosnak lenni melasmában?

Mi a pigmentfolt-lézer, és hogyan működik?

A bőr színét adó melanin festékanyag meghatározott hullámhosszú fényt nyel el. A pigmentfolt-lézerek ezt a fényt a másodperc milliárdod részének (nanoszekundum) vagy billiomod részének (pikoszekundum) nagyságrendjébe eső, nagyon rövid impulzusokban adják le. Az impulzus olyan rövid, hogy az energia a pigmentszemcsékben koncentrálódik, mielőtt a környező szövetekre terjedhetne, és apró darabokra töri őket. A szétroncsolt festékanyag egy része napok alatt vékony pörk formájában távozik a bőrből, más részét a szervezet takarítósejtjei hetek alatt eltávolítják.

• Q-kapcsolt (Q-switched) lézerek: nanoszekundumos nagyságrendű impulzust adnak le. Hosszú évek óta használt csoport, amelyről a legtöbb közlemény szól.
• Pikoszekundumos lézerek: még rövidebb impulzust adnak le. Eredetileg tetoválás-eltávolításra fejlesztették ki őket, később pigmentfoltok kezelésére is alkalmazni kezdték.

Mindkét csoportban különböző hullámhosszok léteznek. A rövid hullámhosszok a bőr felszínén lévő, a hosszú hullámhosszok a mélyebben fekvő festékanyagot célozzák; ezért a folt típusától és mélységétől függően más-más lézert választanak. Ugyanezen lézerek tetoválófestéken való alkalmazását a „Lézeres tetoválás-eltávolítás” című cikk ismerteti.

Az, hogy egy készüléknek mi a reklámneve, vagy hogy „új generációs”, nem jelenti azt, hogy alkalmas az Ön foltjára. Azt kell megkérdeznie, mi a foltja diagnózisa, milyen technológiával és milyen hullámhosszon működik a készülék, és alkalmazzák-e az Ön bőrtípusánál.

Először a diagnózis: milyen foltra nem alkalmaznak lézert?

Nem minden barnának látszó elváltozás ugyanaz a bőrön. A napfolt, a szeplő, a melasma, a pattanás után visszamaradó folt, a születési folt és az anyajegy hasonlíthat egymásra; mindegyik azonban más-más képlet, és másképp reagál a lézerre. Ennél is fontosabb, hogy a melanoma, a bőrrák egyik fajtája, első ránézésre szintén hétköznapi foltnak vagy anyajegynek tűnhet.

A lézer szétroncsolja a festékanyagot, de nem küld szövetet vizsgálatra. Ha nem diagnosztizált foltot kezelnek lézerrel, az elváltozás megjelenése megváltozik, nem nyernek szövetet vizsgálatra, és a valódi diagnózis késhet. Ezért anyajegyre, valamint alakját, színét vagy méretét változtató, szabálytalan határú, újonnan megjelent vagy a többitől eltérő foltra lézert nem alkalmaznak; először bőrgyógyászati vizsgálat, szükség szerint nagyítós eszközzel (dermatoszkóppal) végzett vizsgálat és szövetminta szükséges.

Azt, hogy mit jelent egy folt, anyajegy vagy lágy bőrfüggelék, és melyiket kell kivizsgálni, az „Anyajegyek, lágy bőrfüggelékek és foltok” című cikk ismerteti. A folttípusokról és a melanoma figyelmeztető jeleiről a „Pigmentfoltok és melasma” című cikkben is olvashat.

Milyen foltoknál hatásos?

A táblázatban szereplő válaszok általános tendenciákat mutatnak; hogy az Ön foltja hogyan reagál majd, azt a vizsgálaton mérik fel. A tejeskávéfoltok lézeres kezelését vizsgáló egyik áttekintés szerint a betegek kevesebb mint felénél halványodott el a folt nagy része, és nagyjából minden nyolcadik betegnél visszatért a folt; az áttekintésbe bevont vizsgálatok bizonyítékminősége alacsony. Egy 57 vizsgálatot összesítő, Ota-naevusszal foglalkozó áttekintés arra a következtetésre jutott, hogy a legtöbb adat a Q-kapcsolt Nd:YAG lézerről áll rendelkezésre.

Miért kell óvatosnak lenni melasmában?

A melasma tartósan fennálló állapot, amelyben a festéksejtek túlérzékennyé válnak a napfényre, a hőre és a hormonokra. A lézer szétroncsolhatja a meglévő festékanyagot, de a festéksejtek túlérzékenységét nem változtatja meg. A melasma lézer- és fénykezeléseit vizsgáló egyik áttekintés szerint az alkalmazott módszerek rövid távon hatékonynak tűnnek, idővel azonban magas a folt kiújulásának aránya, és egyes technikák növelik a kezelés utáni sötétedés vagy kivilágosodás kockázatát.

Melasmában az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer a Q-kapcsolt lézer alacsony energiájú, nagy területen, sűrű időközökkel, sok kezelésből álló sorozatban történő alkalmazása. E kezelés után az arcon foltszerű, a környezetüknél világosabb kis területek kialakulását írták le. Egy hongkongi, 14 személyt felölelő esetsorozatban ezek a személyek 6–50 kezelést kaptak; a kivilágosodás olykor már néhány kezelés után megjelenhetett, és a melasma talaján kifejezett esztétikai torzulást okozhatott. Ugyanebben a sorozatban a melasma miatt kezelt öt személynél a folt érdemi javulását sem sikerült elérni.

A világos foltok egyeseknél tartósak lehetnek, vagy nem feltétlenül múlnak el. Nem ismert, milyen gyakran fordulnak elő ilyen esetek; az adatok esetsorozatokon alapulnak. Ezért melasmában lézer csak olyan kiválasztott személyeknél jön szóba, akiknél a fényvédelem és a krémes kezelések nem hoztak elegendő eredményt, korlátozott számú kezeléssel, tapasztalt orvos által. Legyen óvatos a csomagban árusított, több tucat kezelésből álló „bőrtónus-kiegyenlítő” vagy „ragyogást fokozó” programokkal.

Miért nagyobb a kockázat sötét és lebarnult bőrön?

A lézer nem tesz különbséget a folt festékanyaga és a bőr természetes festékanyaga között. Minél sötétebb a bőr saját színe, annál nagyobb részét nyeli el a fénynek a célponton kívüli festékanyag. Az eredmény a beavatkozás után hetekkel jelentkező sötétedés, amely a kezelt foltnál kiterjedtebb is lehet; az orvostudomány ezt gyulladás utáni hiperpigmentációnak nevezi.

Az ázsiai betegek napfoltjaival foglalkozó kis összehasonlító vizsgálatok képet adnak e kockázat nagyságáról. Egy húszfős vizsgálatban az arc egyik felét Q-kapcsolt, a másik felét pikoszekundumos lézerrel kezelték; a kezelés utáni sötétedés a Q-kapcsolt lézeres oldalon nagyjából minden harmadik, a pikoszekundumos oldalon minden huszadik személynél jelentkezett. Egy másik vizsgálatban a Q-kapcsolt lézerrel kezelt 17 napfoltos beteg közül nyolcnál alakult ki sötétedés, az IPL-lel kezelt oldalon viszont nem. Ezek a vizsgálatok kis létszámúak, rövid követési idejűek, és különböző készülékekkel készültek; nem szabad őket saját kockázatára vonatkozó arányként értelmezni.

A lebarnult bőr ugyanígy viselkedik; a beavatkozást általában a barnaság elmúlásáig elhalasztják. A bőrtípus felmérését, a próbalövést és a készülékválasztást a „Lézer, IPL és kémiai hámlasztás sötét és barnás bőrön” című cikk tárgyalja részletesen.

Kinek nem ajánlott, és mire kell figyelni?

• Nem diagnosztizált vagy változó foltok és anyajegyek: először orvosi vizsgálat szükséges.
• Lebarnult bőr; a közelmúltbeli napozás, szoláriumozás vagy barnító termék használata
• Sötét bőr, valamint korábbi seb, pattanás vagy beavatkozás után visszamaradt folt a kórelőzményben: a kockázat nagy; a döntés az orvosé.
• Melasma: a fent ismertetett okok miatt nem első választás.
• Fényérzékenységet okozó gyógyszerek és gyógynövénykészítmények: jelezzen mindent, amit használ; gyógyszerét ne hagyja abba önhatalmúlag.
• Aktív herpesz, fertőzés, nyílt seb vagy fellángolt bőrbetegség a kezelendő területen
• Pigmentvesztéssel járó betegségek, például a vitiligo: a lézer újabb pigmentvesztéses területek kialakulását válthatja ki.
• Terhesség: mivel a biztonságosságáról nincs elegendő adat, és terhesség alatt nő a pigmentfoltokra való hajlam, a beavatkozást általában elhalasztják.
• Tetoválás a területen, vagy sminktetoválás például az ajkon vagy a szemöldökön: a festék váratlanul elszíneződhet.

Ki végezze, és hol?

A pigmentfolt-lézeres kezelés biztonságát meghatározó első lépés nem a készülék, hanem a diagnózis. Annak eldöntése, hogy egy folt napfolt, melasma vagy kivizsgálandó anyajegy, orvosi értékelést igényel. Ezért ajánlott, hogy a diagnózist és a kezelési döntést a bőrbetegségekben jártas orvos hozza meg, és a beavatkozás orvosi felelősség mellett történjen. A jogosultság általános keretét a „Ki végezhet esztétikai orvosi beavatkozásokat?” című cikk ismerteti.

E lézerek fénye védelem nélkül a szembe jutva súlyos és visszafordíthatatlan szemkárosodást okozhat. A helyiségben mindenkinek a használt hullámhosszhoz illő védőszemüveget kell viselnie.

Felkészülés a beavatkozásra

• A vizsgálaton felállítják a folt diagnózisát; az orvos dermatoszkóppal megvizsgálhatja a foltot, és ha szükségesnek tartja, először szövetmintát vehet.
• A beavatkozást megelőző hetekben védekezzen a napfény ellen; ne járjon szoláriumba, és ne használjon barnító termékeket. Hogy mennyi időre van szükség, azt kezelőorvosa mondja meg.
• Jelezze az Ön által szedett gyógyszereket, gyógynövénykészítményeket és a bőrére felvitt termékeket. Kérdezze meg orvosát, mikor kell szüneteltetni a retinoidot és savakat tartalmazó termékeket, illetve a hámlasztó kezeléseket.
• Feltétlenül jelezze korábbi herpeszét, valamint a korábbi lézeres, fény- vagy hámlasztó kezelések után kialakult pigmentfoltot vagy égést.
• Kezelőorvosa – különösen sötét bőr esetén – először egy kis területen próbalövést végezhet, és hetekig figyelheti a bőr reakcióját.
• A beavatkozás napján ne legyen smink, parfüm vagy fényvédő a területen.

A beavatkozás napja lépésről lépésre

1. Áttekintik kórelőzményét és elvárásait; elolvassa és aláírja a beleegyező nyilatkozatot. Általában fényképes dokumentáció is készül.
2. A bőrt megtisztítják. Az Ön és a helyiségben tartózkodók szemét megfelelő védőszemüveggel vagy szemfedővel védik.
3. Szükség esetén érzéstelenítő krémet vagy hűtést alkalmaznak; kis foltoknál gyakran nincs rá szükség.
4. A lézerfejet a foltra irányítják, és leadják az impulzusokat. Minden impulzusnál a gumiszalag pattanásához hasonló rövid érzés és pattogó hang jelentkezhet.
5. Felszínes foltoknál, például napfoltnál, közvetlenül az impulzus után a folton néhány perc alatt eltűnő szürkésfehér elszíneződés jelenhet meg; az orvos ezt a kezelésre adott válasz jeleként figyeli.
6. A területet lehűtik, védőkrémet visznek fel, és ápolási tanácsokat adnak. Még aznap hazamehet.

A beavatkozás után: az első 24 óra, az első hét, az első hónap

• Az első 24 óra: bőrpír, enyhe duzzanat és napégéshez hasonló melegségérzet jelentkezhet. A hűvös borogatás enyhülést hozhat; ne tegyen jeget közvetlenül a bőrre. Kerülje a forró zuhanyt, a szaunát, a török fürdőt (hamamot) és az intenzív testmozgást.
• Az első hét: a kezelt foltok sötétebbé válnak, és vékony pörköt képeznek. Ez várható jelenség; ne kaparja és ne dörzsölje a pörköket, várja meg, hogy maguktól leváljanak. Használjon kíméletes arctisztítót és a kezelőorvosa által javasolt hidratálót vagy krémet.
• Az első hónap: a pörk leválása után az alatta lévő bőr egy ideig rózsaszínűnek vagy a környezeténél világosabbnak látszhat. Használjon minden nap széles spektrumú fényvédőt, és ne feledkezzen meg a kalapról és az árnyékról.
• Ha hetekkel később új sötétedést észlel a kezelt területen, ne kenjen rá saját elhatározásából foltkrémet; jelezze orvosának.

Azt, hogyan válassza ki a fényvédőt, és milyen gyakran kenje fel újra, a „Fényvédő útmutató” című cikk ismerteti.

Várható mellékhatások és sürgős figyelmeztető jelek

• Bőrpír, enyhe duzzanat és melegségérzet: általában órák vagy néhány nap alatt enyhül.
• A foltok sötétedése és vékony pörkösödése: többnyire egy-két héten belül leválik.
• Pontszerű vérzés vagy véraláfutás: egyes beállításoknál előfordulhat, és napok alatt elmúlik.
• Átmeneti rózsaszínűség vagy világosabb szín a pörk leválása után

Ritkábban kezelés utáni sötétedés, kivilágosodás, hólyagképződés, égés, herpesz fellángolása, fertőzés és heg fordulhat elő. A színváltozások gyakran hónapok alatt rendeződnek; egyeseknél azonban sokáig tarthatnak, vagy nem feltétlenül múlnak el. E problémák jeleit, az otthoni teendőket és a kezelési lehetőségeket az „Égés és pigmentfolt lézer és IPL után” című cikk ismerteti részletesen; itt nem ismételjük meg.

Hány kezelésre van szükség, és mikor látható az eredmény?

Napfoltoknál és szeplőknél az első változás akkor észlelhető, amikor a sötétebbé vált folt egy-két héten belül leválik. Az összehasonlító vizsgálatok többségében egyetlen kezelés hatását értékelték; egyes foltoknál második kezelésre lehet szükség. Születési foltoknál a kezelés sokkal hosszabb, és a kezeléseket hetes vagy hónapos időközönként ismétlik. A kezelések számát a folt típusa, mélysége, az Ön bőrtípusa és a bőr reakciója határozza meg.

Az elért eredmény tartóssága a fényvédelemtől függ. Még ha egy kezelt napfolt el is halványul, a napkárosodás folytatódásával új foltok keletkeznek; a szeplők napfény hatására ismét megjelennek. Melasmában és tejeskávéfoltoknál gyakori, hogy a folt ugyanott visszatér.

Jobb-e a pikoszekundumos lézer a Q-kapcsolt lézernél?

A pikoszekundumos lézereket vizsgáló egyik átfogó áttekintés szerint vannak olyan, vizsgálatonként eltérő minőségű bizonyítékok, amelyek alátámasztják e lézerek alkalmazását jóindulatú pigmentált foltok esetén; melasmában viszont korlátozottabbak a bizonyítékok. A fent említett kis vizsgálatban a pikoszekundumos lézer napfoltoknál hatékonyabbnak bizonyult, és kevesebb sötétedést is okozott. Ez egyetlen, kis vizsgálat.

Röviden: vannak adatok arra, hogy a pikoszekundumos lézer bizonyos helyzetekben jobb lehet, ezt azonban nem igazolták minden folttípusra és minden bőrtípusra. Az eredményt inkább a helyes diagnózis, a megfelelő hullámhossz és az óvatos beállítás határozza meg, mint a készülék neve.

Miben különbözik az IPL-től?

Hogy melyik megfelelő, az a folt típusától, a foltok számától, a kísérő bőrpírtól és a bőrtípustól függ. Azt, hogy kinek ajánlott az IPL, és hogyan zajlik a beavatkozás, a „Pigmentfoltok és bőrpír kezelése IPL-lel (intenzív pulzáló fény)” című cikk ismerteti.

Reális elvárások: mire nem képes a pigmentfolt-lézer?

• Nem akadályozza meg új foltok kialakulását; nem helyettesíti a fényvédelmet.
• Nem szünteti meg a melasmát; egyeseknél ronthat rajta.
• Nem tüntet el minden foltot egyetlen kezeléssel és nyomtalanul; egyes foltok csak halványodnak.
• Nem mutatja meg, hogy egy folt jóindulatú-e; diagnózist nem állít fel.
• Nem javítja a ráncokat, a megereszkedést vagy a pórusok megjelenését.
• Az eredményt nem lehet előre biztosan megígérni; ugyanaz a lézer különböző embereknél eltérő választ vált ki.

Alternatívák

A hámlasztási lehetőségeket a „Kémiai hámlasztás (peeling)” című cikk tárgyalja. Arról, hogy melyik módszer megfelelő az Ön számára, a folt típusát a vizsgálaton megállapító kezelőorvosával közösen kell dönteni.

Ez a tartalom tájékoztató jellegű; nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot.