Tévhit: „A töltőanyag elmozdul az arcban, máshová vándorol” – mit mond a tudomány?

Röviden: részben igaz. Az, hogy a töltőanyag a beadás pontjáról egy közeli területre csúszik, valós jelenség, és leginkább az ajkakon és a szem körül feltűnő. Hogy milyen gyakran fordul elő, nem ismert. Az elcsúszásnak vélt megjelenések egy része viszont a túl nagy mennyiségű készítménnyel, a felszínes vagy nem megfelelő elhelyezéssel, a duzzanattal vagy azzal függ össze, hogy új kezelést végeztek, mielőtt az előző töltőanyag teljesen felszívódott volna. Hialuronsavas töltőanyagoknál az orvos a nem a helyén lévő készítményt enzimmel feloldhatja.

Honnan ered a tévhit?

A közösségi médiában gyakran osztanak meg „elcsúszott töltőanyag” címmel olyan képeket, amelyeken a felső ajak fölött domborulat, a szem alatt táskásodás vagy a járomcsont alá lecsúszottnak tűnő teltség látható. Ezek a képek valósak, és azt mutatják, hogy a tévhit nem teljesen kitalált. A túlzás abban a gondolatban rejlik, hogy a töltőanyag szabadon vándorol az arcban, és előbb-utóbb mindenkinél elcsúszik.

Valós-e a töltőanyag elvándorlása (migráció)?

Igen. Az, hogy a töltőanyag a beadás helyéről más helyre kerül, olyan jelenség, amelyet az egészségügyi hatóságok a töltőanyagok kockázatai között említenek, és amelyet az orvosi szakirodalom esetekkel dokumentált. Egy összefoglaló, amely olyan eseteket vizsgált, ahol a töltőanyagot a kezelt területen kívül mutatták ki, hangsúlyozza, hogy az elmozdulásnak nincs egyetlen oka, több mechanizmus is szerepet játszhat, és a készítmény akár évek múlva is jelen lehet a szövetben.

Hasznos itt két helyzetet megkülönböztetni. Az esetek többségében a készítmény egy szomszédos területre terjed szét: például az ajak töltőanyaga közvetlenül az ajak határvonala fölé, a szem alatti töltőanyag az arc felső része felé mozdul el. Az, hogy a töltőanyag a beadás helyétől távoli területen jelenjen meg, sokkal ritkábban leírt jelenség, és inkább a fel nem szívódó töltőanyagokkal hozzák összefüggésbe. Ezeknek a töltőanyagoknak a problémáit „Tartós és féltartós töltőanyagok szövődményei: szilikon, granulóma, késői reakció és kezelés” című cikkünk külön tárgyalja.

Milyen gyakran fordul elő?

Erre a kérdésre nincs megbízható válasz. A rendelkezésre álló ismeretek túlnyomórészt egyedi esetismertetéseken és kis esetsorozatokon alapulnak; nincsenek olyan nagy vizsgálatok, amelyek a töltőanyagos kezelést kapott személyeket hosszú ideig követve mérnék az elvándorlás gyakoriságát. Az enyhe elmozdulások gyakran észrevétlenek maradnak, vagy nem jelentik őket; a közösségi médiában viszont a feltűnő példák kerülnek előtérbe, ezért a jelenség gyakoribbnak tűnhet, mint amilyen valójában.

Területenként is van különbség. Egy, az ajakfeltöltéssel összefüggő publikált problémákat összegző vizsgálatban a leggyakrabban jelentett probléma a csomósodás volt, és az elvándorlás is az ajakkal kapcsolatba hozott problémák között szerepelt. A töltőanyagoknál általában ritkán jelentett elvándorlás az ajkakon gyakrabban feltűnő. Oldalunkon a „Töltőanyagok szövődményei: duzzanat, göbök, Tyndall-hatás, késői reakciók és a töltőanyag feloldása” és az „Ajakfeltöltés szövődményei: duzzanat, csomósodás, ajakherpesz, a töltőanyag elcsúszása és sürgős tünetek” című cikkek is összhangban vannak ezzel a kerettel: számot nem lehet megadni.

Mindig elvándorlás-e a felső ajak feletti teltség?

Nem. A felső ajak fölötti, különösen mosolygáskor feltűnő domborulatnak több lehetséges magyarázata is van, és ezek elkülönítéséhez vizsgálat szükséges.

Ezt a képet támasztja alá egy újabb vizsgálat, amely ultrahanggal vizsgálta, hová kerül a töltőanyag az ajakban. Megfigyelték, hogy az ajakban a bőr alatti réteg nagyon vékony, ezért a töltőanyag a legtöbb embernél a tervezettől eltérően az izomrétegbe került; egyes beadási technikák összefüggést mutattak az elvándorlásra utaló leletekkel. Vagyis az ajakban nehezebb, mint gondolnánk, hogy a készítmény pontosan a kívánt rétegben maradjon.

A szem alatt hasonló félreértést a duzzanat okoz: a tartós vagy reggelente kifejezettebb táskásodás inkább a készítmény vízmegkötésével, mint elvándorlással függhet össze. Ezt a témát „A szem alatti feltöltés szövődményei: Tyndall-hatás, elhúzódó duzzanat, látható töltőanyag, a látás veszélyeztetése” című cikkünk ismerteti.

Mit mutattak a képalkotó vizsgálatok?

Ismert, hogy a hialuronsavas töltőanyagok hatása hónapok alatt csökken. A hatás csökkenése azonban nem feltétlenül azonos azzal, hogy a készítmény teljesen eltűnik a szövetből. Egy vizsgálatban, amelyben 33, a középső arcrészen hialuronsavas töltőanyagot kapott személyt vizsgáltak mágneses rezonanciás képalkotással (MR), annak ellenére, hogy az utolsó kezelés óta legalább két év eltelt, minden résztvevőnél kimutatható volt töltőanyag a szövetben; egyeseknél ez az idő jóval hosszabbnak bizonyult.

Ezt a leletet mértékkel kell értelmezni. A vizsgálat kicsi, egyetlen területre terjed ki, és a résztvevők egy részénél duzzanattal kapcsolatos panasz miatt végeztek képalkotást; vagyis nem feltétlenül reprezentatív mindazokra, akik töltőanyagos kezelést kaptak. Az, hogy a képalkotás kimutatja a készítményt, azt sem jelenti, hogy az arcon szemmel látható teltség áll fenn. Ezek az adatok mégis egy fontos lehetőségre utalnak: azon a területen, amelyről azt gondolják, hogy „felszívódott a töltőanyagom”, még lehet készítmény, és az erre végzett új kezelések idővel felhalmozódáshoz, a felhalmozódás pedig túlterjedés vagy elvándorlás benyomásához járulhat hozzá.

Ezért az ismételt kezelések gyakoriságát és mennyiségét nem a naptár, hanem a vizsgálati lelet alapján kell megtervezni. A hialuronsavas töltőanyag hatástartama a készítménytől, a területtől és az egyéntől függ; a részletekért lásd „Hialuronsavas töltőanyag” című cikkünket.

Mikor forduljon orvoshoz?

Az elvándorlás gyanúja többnyire nem sürgős helyzet; orvosnak azonban értékelnie kell. Ugyanis a hasonló megjelenésű duzzanat, csomósodás, gyulladásos göb vagy fertőzés eltérő megközelítést igényel.

• A kezelt területen kívül újonnan megjelenő teltség, domborulat vagy tapintható puha terime
• Az első heteken túl is fennálló vagy később jelentkező duzzanat
• Az ajak határvonalának elmosódása vagy sávszerű domborulat a felső ajak fölött
• Keményedés, bőrpír, érzékenység vagy melegség a területen (gyulladás vagy fertőzés lehet)
• Megmagyarázhatatlan duzzanat olyan területen, ahol hónapokkal vagy évekkel korábban töltőanyagot alkalmaztak; ilyenkor feltétlenül mondja el a töltőanyagos előzményeit

Ezek a tünetek érelzáródás vagy súlyos allergia jelei lehetnek. A részletek „Mikor sürgős a helyzet töltőanyagos kezelés után? Érelzáródás és egyéb figyelmeztető jelek” című cikkünkben olvashatók.

Mit lehet tenni az elvándorolt töltőanyaggal?

Az orvos először vizsgálattal megállapítja, hogy a probléma valóban a készítménnyel függ-e össze, és milyen töltőanyagot alkalmaztak korábban; szükség esetén képalkotó módszert, például ultrahangot is igénybe vehet. Enyhe és panaszt nem okozó esetekben a puszta megfigyelés is lehetőség.

Hialuronsavas töltőanyagoknál az orvos javasolhatja, hogy a nem a helyén lévő vagy túl sok készítményt hialuronidáz nevű enzimmel oldják fel. Ez az enzim csak a hialuronsavat oldja fel; a fel nem szívódó töltőanyagoknál nem hatásos. Az enzimnek is vannak mellékhatásai, például duzzanat, bőrpír és ritkán allergia; ezért vizsgálat után, orvosnak, egészségügyi intézményben kell alkalmaznia. Ha a feloldás után újabb töltőanyag jön szóba, az időzítésről kezelőorvosa dönt.

• Ne masszírozza erősen saját kezűleg a területet; ne próbálja a készítményt „visszanyomni a helyére”.
• Ne használjon az interneten árult feloldó termékeket.
• A megjelenés korrigálására ne kérjen rá újabb töltőanyagot; először az okot kell megérteni.
• Őrizze meg azokat a dokumentumokat, amelyekből kiderül, milyen készítményt, mikor és mekkora mennyiségben alkalmaztak, és vigye el őket kezelőorvosához.

Mit lehet tenni a kockázat csökkentéséért?

• Egyetlen alkalommal beadott nagy mennyiség helyett kérjen mértékletes, szakaszos tervet.
• Kérje, hogy mielőtt az előző töltőanyagra új kezelést végeznek, vizsgálattal értékeljék a területet.
• Mondja el kezelőorvosának minden korábbi töltőanyagos kezelését, azok típusát és időpontját.
• Kövesse kezelőorvosa tanácsait arról, hogy a kezelés utáni első napokban ne nyomja meg és ne masszírozza a területet.
• A kezelést csak orvos végezze, egészségügyi intézményben, ismert eredetű készítménnyel.

Ezek az óvintézkedések segíthetnek csökkenteni a kockázatot, de nem szüntetik meg; elvándorlás gondos kezelés után is előfordulhat.

Összegzés

A töltőanyag elmozdulása valós, de ismeretlen gyakoriságú jelenség, és többnyire szomszédos területre való szétterjedés formájában jelentkezik. Az elvándorlásnak vélt megjelenések egy része viszont a túl nagy mennyiséggel, a nem megfelelő elhelyezéssel, a duzzanattal vagy az egymásra rétegzett kezelésekkel függ össze. A képalkotó vizsgálatok arra utalnak, hogy a hialuronsavas töltőanyag egyeseknél a vártnál tovább maradhat a szövetben; ez is mutatja, mennyire fontos az ismételt kezelések mértéktartó tervezése. Ha gyanúja támad, ne tegyen semmit saját kezűleg, hanem forduljon kezelőorvosához.