Tévhit: „A botox és a töltőanyag függőséget okoz, aki egyszer belekezd, nem tudja abbahagyni” – mit mond a tudomány?

Röviden: nem, testi értelemben nem okoz függőséget. A botulinum toxin és a hialuronsavas töltőanyag a beadás helyén ható készítmény; abbahagyásuk után nem jelentkeznek elvonási tünetek, és az arc nem lesz rosszabb, mint korábban. Mivel hatásuk átmeneti, aki meg szeretné tartani az eredményt, megismétli a kezelést; ez nem függőség. Ugyanakkor valódi kockázat, hogy egyeseknél a külsővel kapcsolatos észlelés idővel eltolódik, és a kezelések iránti igény egyre nő – ezt fel kell ismerni.

Honnan ered a tévhit?

A tévhitnek három forrása van. Az első, hogy ezeket a kezeléseket meghatározott időközönként megismétlik; kívülről ez úgy tűnhet, mintha az illető „nem tudná abbahagyni”. A második az a különbség, amelyet az érintett a hatás elmúltával a tükörben lát: miután hónapokig hozzászokott egy kipihentebbnek tűnő archoz, a régi ráncok visszatérése azt az érzést keltheti, hogy „rosszabbul nézek ki, mint korábban”. A harmadik, hogy valóban szem előtt vannak olyan emberek, akik minden alkalommal többet kérnek, és akiknek arcán feltűnően túlzó megjelenés alakul ki.

Az első kettő félreértés. A harmadik valós, de oka nem maga a készítmény, hanem az észlelés és a viselkedés.

Mit jelent a függőség, és fennáll-e ezeknél a kezeléseknél?

Amikor az orvoslásban szerfüggőségről beszélnek, olyan jellemzőket keresnek, mint a tolerancia, vagyis hogy ugyanahhoz a hatáshoz egyre több anyagra van szükség, és az anyag elhagyásakor jelentkező testi elvonási tünetek. A botulinum toxin átmenetileg csökkenti a kezelt izomhoz futó idegi ingerületet; a hialuronsavas töltőanyag pedig olyan gél, amely ott, ahol elhelyezkedik, térfogatot ad, és idővel a szervezet felszívja. Ezeknek a készítményeknek nem írtak le olyan hatását, amely az agyban jutalmazást vagy hozzászokást alakítana ki; hatásuk elmúltával elvonási állapotot, például remegést, nyugtalanságot vagy fájdalmat sem jelentettek.

Vagyis az „aki egyszer belekezd, nem tudja abbahagyni” mondás testi szempontból nem igaz. Bármikor abbahagyhatja; az abbahagyáshoz nincs szükség a készítmény „elhagyásának” vagy fokozatos csökkentésének folyamatára sem.

Függőség-e megismételni a kezelést, mert a hatás átmeneti?

Nem. Bőrgyógyászati források szerint a botulinum toxin ráncokra gyakorolt hatása a legtöbb embernél nagyjából három-négy hónapig tart. A hialuronsavas töltőanyagok hatása a készítménytől és a területtől függ, és általában hónapokban fejezhető ki. Az egészségügyi hatóságok is jelzik, hogy a felszívódó töltőanyagoknál a kívánt hatás fenntartásához a kezelést egy idő után meg kell ismételni.

Ebből a szempontból az ismétlés a rendszeres hajfestéshez vagy fogkő-eltávolításhoz hasonlít: az eredmény átmeneti, és aki meg szeretné tartani, megismételteti a kezelést. Ha valamit rendszeresen csinálunk, attól az még nem válik függőséggé. Nem a gyakoriság a döntő, hanem az, hogy az illető kezében marad-e az irányítás.

Van egy pont, amelyben őszintének kell lenni: az egészségügyi hatóságok jelzik, hogy a töltőanyagok hosszú éveken át tartó, ismételt alkalmazásának biztonságosságát kontrollált vizsgálatokban nem értékelték. Ez nem jelenti azt, hogy az ismétlés ártalmas; jó ok azonban arra, hogy az időközöket és a mennyiséget ne a megszokás, hanem minden alkalommal a vizsgálat alapján határozzák meg. A készítmények tulajdonságairól „Botulinum toxin vagy töltőanyag? A különbségek, és melyiket mire alkalmazzák” című cikkünkben olvashat.

Rosszabb lesz-e az arc az abbahagyás után, mint korábban?

Nem. Amikor a botulinum toxin hatása elmúlik, az izom újra mozogni kezd, és a mimikai ráncok idővel visszatérnek a kezelés előtti állapotukba. Ez nem azt jelenti, hogy a ráncok „rosszabbak” lettek, hanem azt, hogy az átmeneti hatás véget ért. Bőrgyógyászati források szerint az ismételt kezelések vékonyíthatják az izmot, ami a hatás meghosszabbodásához vezethet. Egy, a témát tárgyaló összefoglaló szerint a botulinum toxinnal összefüggő izomvékonyodás átmeneti, és a kezelés abbahagyásakor visszafordul.

A töltőanyagnál is hasonló a helyzet. Ezt a témát „Tévhit: »Ha abbahagyja a töltőanyagot, az arca jobban megereszkedik, mint korábban« – mit mond a tudomány?” című cikkünkben részletesen tárgyaltuk: nincs erős bizonyíték arra, hogy a töltőanyag abbahagyása miatt az arc jobban megereszkedne, mint korábban. Az összehasonlítás az, ami félrevezető. A kezelések éveiben az életkor is előrehalad; az abbahagyás utáni megjelenést nem az évekkel korábbi fényképekkel, hanem az aktuális életkorral kell összevetni.

Ha az abbahagyás mellett dönt, semmit sem kell tennie; elegendő, ha nem kér újabb kezelést. A botulinum toxin hatása hónapok alatt magától csökken. A hialuronsavas töltőanyag is idővel felszívódik; a nem a helyén lévő vagy panaszt okozó töltőanyag orvosi értékelést igényel.

A valódi kockázat: az észlelés eltolódása és a kezelések iránti egyre növekvő igény

A tévhit valós eleme itt rejlik. Aki hozzászokik új megjelenéséhez, egy idő után azt tekinti „szokásosnak”, és ugyanaz az eredmény már nem elég. A szakirodalomban az észlelés eltolódásaként leírt állapotban az illető fejében lévő „természetes arc” mércéje észrevétlenül megváltozik.

Egy 24, feltűnően túlzó mértékű ajakfeltöltést kapott nővel készített interjúkon alapuló kvalitatív vizsgálatban négy fő téma rajzolódott ki: az ajakfeltöltés hétköznapivá válása, az, hogy a közösségi médiában a nagy ajkakat mutató képek ismételt nézése eltolja az észlelést, az a gondolat, hogy a nagy ajkak társadalmi és anyagi előnnyel járnak, valamint a lelki egészség és az ismételt kezelések keresése közötti összefüggés. Ez kicsi, szándékosan kiválasztott csoport; nem általánosítható mindenkire, aki töltőanyagos kezelést kap, és nem bizonyít ok-okozati összefüggést. A mechanizmus megértéséhez mégis értékes.

Az észlelés eltolódása nemcsak a kezelt személyt, hanem a környezetét és a kezelőt is érintheti; a megváltoztatott arcokat folyamatosan látó szem elkezdheti azokat szokásosnak tekinteni. Ezért fontos biztosíték az a mértéktartó orvos, aki szükség esetén ki tudja mondani: „ennyi elég”. Az ajkakra vonatkozó részletekért lásd „Ajakfeltöltés” című cikkünket.

Ettől elkülönülő, súlyosabb állapot is létezik. Ha a külsővel kapcsolatos aggodalom a nap nagy részét kitölti, korlátozza az életet, és a kezelések nem csökkentik, testdiszmorf zavarnak nevezett, kezelhető lelki egészségi problémáról lehet szó. Ez az állapot az esztétikai kezelést kérők körében gyakoribb, mint az általános népességben, és a kutatások szerint ilyenkor az esztétikai kezelések többnyire nem szüntetik meg a szorongást. A részletek „Testkép és esztétikai beavatkozások” című cikkünkben olvashatók.

Mely jelek figyelmeztetők?

Az alábbiak nem diagnosztikai kritériumok, hanem jelzések arra, hogy álljon meg, gondolja át a helyzetet, és beszéljen kezelőorvosával.

Ha ezek közül több jel ismerős Önnek, az nem ok arra, hogy hibáztassa magát, hanem ok arra, hogy beszéljen egy orvossal vagy lelki egészségügyi szakemberrel. Ha önsértő gondolatai vannak, várakozás nélkül hívja a 112-t, vagy menjen a legközelebbi sürgősségi osztályra.

Mit tehet, hogy kezében tartsa az irányítást?

• Az első vizsgálaton beszélje meg kezelőorvosával a célját, és azt, hol fognak megállni; a tervet ne az aznapi kívánság, hanem e cél szerint kövessék.
• Az ismétlés időpontját ne a naptár vagy a hirdetések, hanem a vizsgálati lelet alapján határozzák meg.
• A döntést a tükörbe nézve hozza meg; ne szűrővel módosított képeket vagy más ember arcát vegye mércének.
• Ha megnézi az intézmény által a kezelés előtt és után készített orvosi dokumentációs fényképeket, az segít felidézni, honnan indult.
• Hallgassa meg egy megbízható hozzátartozója őszinte véleményét.
• Olyan orvost válasszon, aki nemet is tud mondani; az a kezelő, aki minden kérést kérdés nélkül teljesít, nem védi Önt.
• Ne féljen szünetet tartani; a szünet nem rontja el az eredményt, csak hagyja, hogy a hatás csökkenjen.

A fiatal korban elkezdett és megszokássá váló kezelések témáját „Tévhit: »A fiatalon kezdett botox megelőzi a ráncokat« – mit mond a tudomány?” és „Esztétikai orvoslás fiataloknál” című cikkeinkben tárgyaljuk.

Összegzés

A botulinum toxin és a hialuronsavas töltőanyag nem okoz testi függőséget; abbahagyásuk után nincs elvonás, és az arc nem lesz rosszabb, mint korábban. A kezelések ismétlése abból fakad, hogy a hatás átmeneti. Nem a készítményre kell figyelni, hanem az idővel eltolódó észlelésre: ha nő az igény a gyakoribb, nagyobb mennyiségű és több területre kiterjedő kezelésre, meg kell állni és át kell gondolni a helyzetet. Egy mértéktartó terv, a vizsgálaton alapuló időközök és egy olyan orvos, aki szükség esetén ki tudja mondani, hogy „elég”, csökkenti ezt a kockázatot.