Tévhit: „A természetes és növényi összetevőket tartalmazó kezeléseknek nincs mellékhatása” – mit mond a tudomány?

Röviden: a „természetes” marketingszó, nem biztonsági tanúsítvány. A növények is kémiai anyagokból állnak, és ezek egy része a bőrön allergiát, irritációt vagy napfény hatására égési sérülést okozhat. Injekcióval alkalmazott készítményeknél a „természetes” állítás semmilyen garanciát nem jelent; itt az számít, hogy a készítmény engedélyezett-e, honnan származik, és ki végzi a kezelést.

Honnan ered a tévhit?

A „természetes” szó tisztaságot, kíméletességet és ártalmatlanságot idéz fel bennünk. Ezt az érzést erősíti, hogy a szintetikus gyógyszerek mellékhatásait a betegtájékoztatók hosszasan felsorolják, a növényi termékeken pedig gyakran nincs ilyen figyelmeztetés. Ha azonban egy termék dobozán nincs figyelmeztetés, az nem azt jelzi, hogy nincs kockázata, hanem gyakran azt, hogy ezt a kockázatot nem vizsgálták rendszerezetten.

Okozhatnak-e allergiát a növényi kivonatok?

Igen. A bőrgyógyászati szakirodalom szerint számos, kozmetikumokban használt növényi kivonat okozhat allergiás kontakt dermatitiszt, vagyis az érintkezés helyén viszkető, vörös, néha nedvedző ekcémát. Az e tekintetben gyakran említett példák közé tartoznak a fészkesvirágzatúak családjába tartozó növények, a teafaolaj, a menta, a levendula és a henna. A problémát néha nem maga a növényi kivonat, hanem a termékhez adott illatanyag, tartósítószer vagy festék okozza.

Az illóolajok különös figyelmet igényelnek. Egy tudományos összefoglaló közel nyolcvan illóolajról számolt be, amely allergiát okozott; a reakciók többsége a tiszta olajok vagy a nagy koncentrációjú termékek bőrre való közvetlen felvitele után alakult ki. Egyes illóolajok a levegővel érintkezve, öregedésük során allergizálóbbá válhatnak.

Az allergia tüneteiről és arról, hogy súlyos reakció esetén mi a teendő, „Allergiás reakció esztétikai beavatkozásoknál” című cikkünkben olvashat.

Egyes növények napfénnyel együtt égési sérülést és pigmentfoltot okozhatnak

Egyes növényekben található furokumarin (pszoralén) nevű anyagok a bőrrel való érintkezés után, napfénnyel találkozva égési sérüléshez hasonló reakciót indítanak el. Ezt fitofotodermatitisznek nevezik. Az ilyen reakciókkal összefüggésbe hozták a citrusféléket, például a citromot és a limét, a fügelevelet és az ernyősvirágzatúak családjának egyes növényeit.

A reakció bőrpírral, égő érzéssel és hólyagosodással kezdődhet; gyógyulás közben hetekig, néha hónapokig megmaradó barna foltokat hagyhat maga után. Ezért az otthoni, például citrommal végzett „folthalványítás” épp az ellenkező eredményt hozhatja. A pigmentfoltok kezelésének biztonságosabb módjait „Pigmentfoltok és melasma” című cikkünk ismerteti.

Biztonságosak-e a természetes termékek esztétikai kezelések után is?

Lézeres kezelés, kémiai hámlasztás vagy mikrotűs kezelés után a bőr védőgátja átmenetileg meggyengül. Ebben az időszakban a bőrre vitt anyagok könnyebben felszívódnak, és nőhet az irritáció, az allergia vagy a fertőzés kockázata. Ezért az otthon készített pakolások, a méz, a joghurt, az ecet, a citrom vagy az illóolaj-keverékek a kezelés utáni időszakban problémát okozhatnak. A gyógyulás idején biztonságosabb csak a kezelőorvosa által javasolt termékeket használni.

Mindig ismert-e a növényi termékek összetétele?

Nem mindig. Az ugyanabból a növényből nyert kivonat koncentrációja a termesztési és feldolgozási körülményektől függően változhat. A gyengén ellenőrzött termékekben a címkén fel nem tüntetett anyagok, nehézfémek vagy mikrobás szennyeződés is előfordulhat. A nyomon követhető minőségű, engedélyezett vagy nyilvántartásba vett termékek csökkentik ezt a kockázatot, de nem szüntetik meg teljesen.

Létezik-e növényi töltőanyag és növényi botox?

Injekcióval a bőr alá juttatott készítmény semmilyen esetben sem tekinthető természetesnek. A bőr a szervezet legfontosabb védőgátja a kórokozókkal és az idegen anyagokkal szemben; amikor a tű áttöri ezt a gátat, a készítmény sterilitása, összetétele és a szervezetben tanúsított viselkedése a döntő. Ezért az injekciós kezelések orvosi beavatkozások, amelyeket szigorú ellenőrzésen átesett készítményekkel, orvosnak kell végeznie.

Az olyan kifejezések, mint a „növényi töltőanyag”, a „természetes botox” vagy a „tű nélküli növényi fiatalítás”, többnyire marketingnyelvet jelentenek. Az ilyen néven árult termékek összetétele bizonytalan lehet; néha engedély nélküli vagy hamisított injekciós készítményt kínálnak „természetesként”. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) figyelmeztet, hogy a közvetlenül a lakosságnak vagy az interneten árult töltőanyagok hamisítottak, szennyezettek vagy nem engedélyezettek lehetnek. A részletekért lásd „Hamisított termékek és illegális (engedély nélküli) kezelések” című cikkünket.

Akkor egyáltalán ne használjunk természetes termékeket?

Ez a cikk nem állítja, hogy a természetes termékek rosszak. Számos növényi eredetű anyag megtalálható jól vizsgált, biztonságosan használt kozmetikumokban és gyógyszerekben. A lényeg az, hogy a „természetest” ne tekintsük azonosnak a „biztonságossal”. Mint minden terméket, a növényi termékeket is összetételük, koncentrációjuk, alkalmazási módjuk és az adott személy bőre alapján kell megítélni.

• Mielőtt új terméket kenne az arcára, olvassa el a címkéjét; jegyezze fel azokat a növényeket vagy illatanyagokat, amelyekre korábban reakciót tapasztalt.
• Tiszta illóolajat ne vigyen fel közvetlenül a bőrére.
• Legyen óvatos, ha citrusféléket vagy növényi kivonatot tartalmazó termék használata után napra megy; védekezzen a napfény ellen.
• Ha bőrpír, viszketés vagy égő érzés jelentkezik, hagyja abba a termék használatát, és mossa le a területet szappan nélkül, vízzel; ha nem múlik, forduljon orvoshoz.
• Visszatérő reakciók esetén a bőrgyógyász epikután teszttel (foltpróbával) kiderítheti a felelős anyagot.
• Esztétikai kezelés előtt a szedett növényi készítményeket és étrend-kiegészítőket is mondja el kezelőorvosának; némelyikük fokozhatja a véraláfutásra való hajlamot.

Összegzés

A „természetes és növényi összetevőket tartalmazó kezeléseknek nincs mellékhatása” tévhit tudományosan nem igaz. A növények is okozhatnak allergiát, irritációt és napfény okozta reakciót; injekcióval alkalmazott készítmény pedig semmilyen esetben sem tekinthető természetesnek. A biztonságot nem a címkén szereplő szó határozza meg, hanem az, hogy ismert-e az összetétel, honnan származik a termék, és ki végzi a kezelést. Ezen a területen a tudományos ismeretek sok növényi kivonatról még mindig korlátozottak; ha bizonytalan, kérdezze meg kezelőorvosát.