Tévhit: „A lézeres szőrtelenítés rákot okoz” – mit mond a tudomány?

Röviden: nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a lézeres szőrtelenítés rákot okozna. A szőrtelenítéshez használt lézerek – a röntgensugárzással ellentétben – nem ionizáló fényt használnak, amelynek energiája nem elegendő a DNS közvetlen károsításához. A lézeres szőrtelenítés valódi kockázatai az égés, a bőr színének megváltozása és a védelem nélküli szem károsodása. Ezek a kockázatok megfelelő készülékkel, helyes beállítással és tapasztalt kezelővel csökkenthetők, de teljesen nem szüntethetők meg.

Honnan ered a tévhit?

A köznyelvben a „sugárzás” szóval egyszerre nagyon különböző energiafajtákat jelölünk. Ha a röntgenkészülékekből és egyes nukleáris forrásokból származó nagy energiájú sugárzást, valamint a napfényt, a rádióhullámokat és a lézerfényt ugyanazzal a szóval illetjük, könnyen azt gondolhatjuk, hogy mindegyik ugyanazt a kockázatot hordozza. Valójában azonban a szervezetre gyakorolt hatásuk nagyon különböző.

Az ionizáló és a nem ionizáló sugárzás közötti különbség

A tudomány a sugárzásokat energiájuk szerint két csoportra osztja. Az ionizáló sugárzás (például a röntgen- és a gammasugárzás) elég nagy energiájú ahhoz, hogy elektronokat szakítson le az atomokról, és közvetlenül károsíthatja a DNS-t. Ez az a sugárzásfajta, amelyet a daganatos kockázattal hoznak összefüggésbe.

A szőrtelenítéshez használt lézerek és intenzív pulzáló fényt (IPL) kibocsátó készülékek ezzel szemben a látható fény és a közeli infravörös tartományában működnek. Ez a fény nem ionizáló. Hatását hő útján fejti ki: a fényt a szőrtüszőben lévő sötét festékanyag, a melanin nyeli el, a fény hővé alakul, és károsítja a szőrtüszőt.

Az ultraibolya fény különleges helyet foglal el e két csoport között, és a bőrdaganatokkal való összefüggése jól ismert. A szőrtelenítő lézerek nem használnak ultraibolya fényt.

Mit mutatnak a kutatások?

A lézeres szőrtelenítést hosszú évek óta széles körben alkalmazzák. A módszer mellékhatásait vizsgáló áttekintő tanulmányok nem számoltak be olyan adatról, amely a lézeres szőrtelenítés következtében kialakuló bőrrákra utalna. A fény hatásmélysége ráadásul a bőr néhány milliméterére korlátozódik; a belső szervekig nem jut el.

A tudományban nehéz bizonyítani, hogy valami soha nem fordul elő, és a nagyon hosszú távú utánkövetési adatok korlátozottak. A jelenlegi ismeretek és a fény fizikai tulajdonságai azonban nem támasztják alá azt az aggodalmat, hogy a lézeres szőrtelenítés rákot okozna.

A kockázatok, amelyekre valóban figyelni kell

Bár a ráktól való félelem alaptalan, a lézeres szőrtelenítés kockázatokkal járó orvosi beavatkozás. A leggyakoribb és legfontosabb kockázatok a következők:

• Égés és hólyag: akkor alakulhat ki, ha a készülék beállítása nem felel meg a bőrtípusnak, vagy ha a bőr nemrég lebarnult.
• Színváltozások: a bőr sötétedése vagy kivilágosodása fordulhat elő; sötét bőrön és napsugárzásnak kitett bőrön nagyobb a kockázat. Többnyire átmeneti, de sokáig is fennállhat.
• Heg: ritkán, főként súlyos égések után alakulhat ki.
• Szemkárosodás: a lézerfény súlyosan károsíthatja a védelem nélküli szemet. A kezelés alatt mind a kezelt személynek, mind a kezelőnek megfelelő védőszemüveget kell viselnie; a szem környékén végzett kezelés különös óvatosságot igényel.
• Fokozott szőrnövekedés: egyeseknél a kezelt terület közelében váratlanul fokozódhat a szőrnövekedés.

E kockázatok többsége orvosi vizsgálattal, a bőrtípus helyes meghatározásával, valamint a megfelelő készülék és beállítás kiválasztásával csökkenthető. Fontos a napvédelem is a kezelés előtt és után. Részletes információkat a „Lézeres szőrtelenítés” című cikkünkben talál.

Miért érdemelnek külön figyelmet az anyajegyek és a pigmentfoltok?

Mivel az anyajegyek is tartalmaznak melanint, elnyelik a lézerfényt. Ha egy anyajegyre lézert alkalmaznak, megváltozhat a megjelenése. Ez később megnehezítheti, hogy orvos értékelje az anyajegyet, és egy esetleges bőrrákra utaló jel elkerülheti a figyelmet.

Ezért anyajegyre előzetes kivizsgálás nélkül nem szabad lézert alkalmazni. A kezelés során az anyajegyeket általában védik és kihagyják. Ha van olyan anyajegye, amelynek alakja, színe vagy mérete megváltozott, amely vérzik vagy újonnan jelent meg, a szőrtelenítés előtt ajánlott bőrgyógyász szakorvoshoz fordulnia. A bőr pigmentfoltjairól további információkat a „Pigmentfoltok és melasma” című cikk tartalmaz.

Összegzés

Az a tévhit, hogy a lézeres szőrtelenítés rákot okoz, abból ered, hogy a különböző sugárzásfajtákat ugyanazzal a szóval nevezzük meg. A szőrtelenítő lézerek nem ionizáló fényt használnak, és nincs bizonyíték arra, hogy rákot okoznának. Ugyanakkor léteznek valódi kockázatok, például égés, színváltozás és szemkárosodás. A kezelés utáni szokásos lefolyásról az „Ápolás esztétikai orvosi beavatkozás után” című cikkünkben olvashat. A döntést orvosi vizsgálat után, kezelőorvosával közösen kell meghozni.