Tévhit vagy tudomány?

Tévhit: „Ha véraláfutás alakult ki, rosszul végezték a beavatkozást” – mit mond a tudomány?

Az injekció utáni véraláfutás akkor is gyakori, ha a beavatkozást jól végezték; ez egy várható mellékhatás, amely többnyire néhány nap és két hét között elmúlik, és önmagában nem a rossz kivitelezés jele. A fontos az, hogy meg tudja különböztetni az egyszerű véraláfutást az olyan sürgős állapotoktól, mint a töltőanyag okozta érelzáródás. Ebben a cikkben elmagyarázzuk, miért alakul ki véraláfutás, mi növeli a kockázatát, és melyik elszíneződés nem véraláfutás.

Röviden: nem. A töltőanyagos, botulinumtoxin- vagy mezoterápiás injekciók során a tű vagy a kanül eltalálhatja a bőr egyik apró vérerét. Ez a leggondosabb kivitelezés mellett is előfordulhat, ezért a véraláfutás a leggyakoribb mellékhatások közé tartozik. Nem minden lila elszíneződés véraláfutás azonban: a hálózatosan terjedő lilás elszíneződés, a kifehéredés vagy az erős fájdalom sürgős kivizsgálást igényel.

Miért alakul ki véraláfutás?

A véraláfutás a bőr alatti nagyon apró erekből kiszivárgó vér felhalmozódása a szövetben. Az arc erekben gazdag terület, és ezek az erek kívülről nem mind láthatók. Ha az injekció során a tű vagy a kanül eltalálja valamelyiket, némi vér szivárog a szövetbe, és néhány órán belül véraláfutás jelenhet meg.

Ezért számos forrás – köztük az amerikai élelmiszer- és gyógyszerügyi hatóság, az FDA – a véraláfutást a töltőanyagos kezelések gyakori kockázatai közé sorolja. A szakértői konszenzusdokumentumok is hangsúlyozzák, hogy az injekciók után jelentkező mellékhatások többsége, a véraláfutást is beleértve, enyhe és átmeneti.

Ami igaz a tévhitben

A kivitelezés technikája befolyásolhatja a véraláfutás kockázatát. Az injekció mélysége, a használt tű vagy kanül, a szúrási pontok száma és a beadás sebessége növelheti vagy csökkentheti a véraláfutás valószínűségét. A technika tehát fontos; a véraláfutás kockázata azonban a leggondosabb technikával sem csökken nullára.

Ezért egyetlen véraláfutás nem bizonyítéka a rossz kivitelezésnek. Ha minden kezelés után nagyon kiterjedt véraláfutás alakul ki, vagy az a vártnál sokkal tovább tart, az okairól érdemes beszélni orvosával; néha egy háttérben álló vérzékenység vagy egy szedett gyógyszer is hozzájárulhat ehhez.

Mi növeli a véraláfutás kockázatát?

  • Terület: a vékony bőrű, erekben gazdag területeken, például az ajkakon és a szem alatt, gyakoribb a véraláfutás.
  • Egyéni jellemzők: a vékony bőr, az idősebb kor és a könnyen kialakuló véraláfutásra való hajlam növelheti a kockázatot.
  • Gyógyszerek: a véralvadásgátlók és a vérzést befolyásoló gyógyszerek, például az acetilszalicilsav fokozhatják a véraláfutást. Ezeket a vényre felírt gyógyszereket ne hagyja abba saját döntése alapján; beszéljen a gyógyszert felíró orvossal.
  • Étrend-kiegészítők: egyes étrend-kiegészítőkről, például a nagy dózisú E-vitaminról, a ginkgóról és a fokhagymáról úgy vélik, hogy fokozhatják a vérzést. A beavatkozás előtt minden szedett étrend-kiegészítőről tájékoztassa orvosát.
  • Alkohol és megerőltető testmozgás: a közvetlenül a beavatkozás előtti vagy utáni alkoholfogyasztás és intenzív megterhelés fokozhatja a véraláfutást és a duzzanatot.

Meddig tart a véraláfutás, és hogyan változik a színe?

A véraláfutás eleinte vöröses vagy lilás, majd kékes, ezután zöldes és sárgás színűvé válva halványul el. Ez a színváltozás természetes része annak, ahogy a szervezet eltakarítja a felgyülemlett vért. A legtöbb véraláfutás néhány nap és két hét között magától elmúlik. Határai élesek, idővel kisebb lesz, és a színe világosodik.

Részletes ápolási tanácsokért olvassa el „Ápolás esztétikai orvosi beavatkozás után” című cikkünket, a véraláfutás és a duzzanat lefolyásáról pedig a „Véraláfutás és duzzanat” című cikkünkben tájékozódhat. Ha orvosa javasolja, hasznos lehet a rövid ideig tartó, a bőrrel közvetlenül nem érintkező hűtés. Ne masszírozza a területet, és orvosa megkérdezése nélkül ne alkalmazzon meleget.

Véraláfutás egy jól elvégzett beavatkozás után is előfordulhat. A lényeg az, hogy meg lehessen különböztetni az érelzáródás jeleitől; ha bizonytalan, hívja fel orvosát.

Dr. Hamza GemiciDr. Hamza Gemici
A Doktorclub orvosigazgatója · esztétikai orvos

Mikor nem véraláfutásról van szó?

A tévhit legveszélyesebb oldala, hogy a beavatkozás utáni minden lila elszíneződést egyszerű véraláfutásnak vélnek. Különösen töltőanyagos kezelés után ritka, de súlyos szövődmény, hogy a készítmény elzár egy eret, és ez első ránézésre véraláfutásra hasonlíthat. Fontos ismerni a különbséget:

Egyszerű véraláfutásÉrelzáródás jele lehet
Éles határú, kerek vagy ovális foltHáló- vagy csipkemintázatszerűen terjedő, foltos lilás-kékes elszíneződés
Enyhe érzékenységErős, fokozódó vagy váratlan fájdalom
A terület hőmérséklete normálisA terület kifehéredése, sápadtsága vagy lehűlése
A szín napok alatt sárgászöldre változik, a folt kisebb leszA szín órák alatt sötétedik; hólyagok vagy pörkösödés jelenhetnek meg
A látás normálisHomályos látás, elsötétülés vagy kettős látás

Ne gondolja véraláfutásnak: az alábbi tünetek esetén haladéktalanul hívja a 112-t, vagy menjen a legközelebbi sürgősségi osztályra

  • Hálózatosan terjedő lilás elszíneződés, kifehéredés vagy lehűlés erős fájdalommal
  • Homályos látás, látásvesztés vagy kettős látás
  • Beszédzavar, az arc egyik felének lecsüngése, kar- vagy lábgyengeség
  • Gyorsan növekvő, feszes és fájdalmas duzzanat

Ezekről a tünetekről és az első teendőkről feltétlenül olvassa el a „Mikor sürgős a helyzet töltőanyagos kezelés után?” című cikkünket. A töltőanyaggal összefüggő egyéb problémákhoz a „Töltőanyagok szövődményei” című cikk nyújthat útmutatást.

Milyen véraláfutás esetén kell felhívnom az orvost?

  • Ha a véraláfutás néhány nap alatt nem csökken, hanem növekszik
  • Ha a véraláfutás alatt egyre keményedő vagy fájdalmas duzzanat alakul ki
  • Ha két hét elteltével sem világosodik a színe, vagy barnás folt marad vissza
  • Ha a területen melegség, váladékozás vagy láz jelentkezik
  • Ha teste más részein is ok nélküli véraláfutásokat észlel

Mit lehet tenni a véraláfutás kockázatának csökkentéséért?

A beavatkozás előtt tájékoztassa orvosát minden szedett gyógyszeréről és étrend-kiegészítőjéről, ne tervezze a beavatkozást közvetlenül egy fontos esemény elé, és tartsa be az ápolási utasításokat. Az általános óvintézkedésekről „A szövődmények kockázatának csökkentése” című cikkünkben olvashat. Nincs olyan módszer, amely teljesen megakadályozná a véraláfutást; egyes módszerek hatásáról pedig csak korlátozott bizonyítékok állnak rendelkezésre.

Összegzés

Az injekció utáni véraláfutás jól végzett beavatkozás után is gyakori mellékhatás, amely általában magától elmúlik. A technika befolyásolhatja a kockázatot, de egyetlen véraláfutás nem bizonyítéka a rossz kivitelezésnek. A legfontosabb az, hogy meg tudja különböztetni az egyszerű véraláfutást az olyan sürgős állapotoktól, mint az érelzáródás, és gyanú esetén felvegye a kapcsolatot orvosával.

Kérdések, amelyeket feltehet orvosának

  1. Milyen gyakran alakul ki véraláfutás ennél a beavatkozásnál, és meddig tart?
  2. Növelik-e a szedett gyógyszereim és étrend-kiegészítőim a véraláfutás kockázatát?
  3. Beszélnem kell-e a vényköteles gyógyszereimről a gyógyszert felíró orvossal?
  4. Ha véraláfutás alakul ki, alkalmazhatok hűtést? Ha igen, hogyan?
  5. Milyen elszíneződés esetén kell azonnal felhívnom Önt?
  6. Mennyivel egy fontos esemény előtt célszerű elvégeztetni a beavatkozást?
  7. Ha minden kezelés után véraláfutás alakul ki, ki kell-e vizsgálni ennek okát?

Gyakran ismételt kérdések

Normális a véraláfutás töltőanyagos kezelés után?

Igen, a véraláfutás a töltőanyagos kezelések egyik leggyakoribb mellékhatása, és tapasztalt orvosok által végzett kezeléseknél is előfordulhat. Általában néhány nap és két hét között magától elmúlik. Ha hálózatosan terjedő elszíneződés, kifehéredés vagy erős fájdalom jelentkezik, az nem egyszerű véraláfutás; azonnali kivizsgálás szükséges.

Alakulhat ki véraláfutás botoxkezelés után?

Botulinumtoxin-injekciók után is jelentkezhetnek apró véraláfutások a szúrás helyén. Ezek általában kicsik, és maguktól elmúlnak. A véraláfutáson kívüli tüneteket, például a szemhéj lecsüngését vagy a nyelési nehézséget viszont külön ki kell vizsgálni.

Ha véraláfutás alakult ki, hibázott az orvos?

Önmagában nem. A tű kívülről nem látható apró ereket is eltalálhat, és ez a leggondosabb kivitelezés mellett is előfordulhat. Ha minden kezelés után nagyon kiterjedt véraláfutás alakul ki, érdemes ezt megbeszélnie orvosával.

Mit tehetek, hogy gyorsabban elmúljon a véraláfutás?

Ha orvosa javasolja, rövid ideig tartó, a bőrrel közvetlenül nem érintkező hűtést alkalmazhat. Ne masszírozza a területet, orvosa megkérdezése nélkül ne alkalmazzon meleget, és mielőtt vény nélkül kapható gyógyszert vagy krémet használna, kérjen tanácsot. Nincs olyan módszer, amely teljesen megakadályozná vagy egy csapásra eltüntetné a véraláfutást.

Eltakarhatom sminkkel a véraláfutást?

Miután a szúrási pontok bezáródtak, a smink általában megengedett, de kérdezze meg orvosát, mikortól kezdheti. Tiszta termékek és ecsetek használata segít csökkenteni a fertőzés kockázatát.

Ne vegyek be fájdalomcsillapítót a beavatkozás előtt?

Egyes fájdalomcsillapítók a vérzést befolyásolva növelhetik a véraláfutás kockázatát. A beavatkozás előtt kérdezze meg orvosát, melyik fájdalomcsillapítót használhatja. A szív- vagy érbetegség miatt rendszeresen szedett gyógyszerét viszont ne hagyja abba saját döntése alapján.

Források

  1. Minimizing bruising following fillers and other cosmetic injectables (Hamman MS, Goldman MP). J Clin Aesthet Dermatol 2013;6(8):16–18 — Journal of Clinical and Aesthetic Dermatology, 2013
  2. Facial aesthetic injections in clinical practice: Pretreatment and posttreatment consensus recommendations to minimise adverse outcomes (Goodman GJ et al.). Australas J Dermatol 2020;61(3):217–225 — Australasian Journal of Dermatology, 2020
  3. Dermal Fillers (Soft Tissue Fillers) — U.S. Food and Drug Administration (FDA)
  4. Guideline for the Management of Hyaluronic Acid Filler-induced Vascular Occlusion (Murray G, Convery C, Walker L, Davies E). J Clin Aesthet Dermatol 2021;14(5):E61–E69 — Journal of Clinical and Aesthetic Dermatology, 2021

Esztétikai Orvoslási Szakértői Testület

E cikk török eredetijét a Doktorclub Esztétikai Orvoslási Szakértői Testülete ellenőrizte. Ez az oldal az eredetivel összevetett fordítás, amelyet magyarul beszélő orvos még nem ellenőrzött.

Kapcsolódó cikkek

Ez a tartalom kizárólag tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot és értékelést. Saját helyzetével kapcsolatban forduljon orvosához.

Ebben a rovatban nincs reklám, szponzorált tartalom és árinformáció. Szerkesztési elvek