Mi történik ebben a betegségben?
MSA-ban az agyban és a gerincvelőben egy fehérje csomókat képez. Ezek a csomók károsítják a mozgást, az egyensúlyt és az akaratunktól független testi működéseket irányító sejteket. Két fő típusa van. Az MSA-P-ben a Parkinson-kórhoz hasonló tünetek, az MSA-C-ben az egyensúlyzavarok állnak előtérben. A tünetek többnyire 50 éves kor után kezdődnek.
Milyen tünetek fordulhatnak elő?
A tünetek személyenként eltérőek; egyeseknél lassan, másoknál gyorsan haladnak előre.
- Szédülés és ájulásérzés felálláskor
- Gyakori vizelési inger vagy a vizelés képtelensége
- Merevedési zavar férfiaknál
- Lassú, ügyetlen vagy bizonytalan mozgás
- Elmosódott beszéd
- Izommerevség és remegés
- Alvászavarok, horkolás és zajos légzés
- Nyelési nehézség és székrekedés
Hogyan állítják fel a diagnózist?
A diagnózist neurológus szakorvos állítja fel. Az MSA-nak nincs egyetlen, önálló vizsgálata. A diagnózis a tüneteken és az előrehaladás ütemén alapul. Más okok kizárására vizsgálatokat végezhetnek. Korai szakaszban hasonlíthat a Parkinson-kórra.
Kezelés és ellátás
Az MSA előrehaladását megállító kezelés még nincs; a kutatások folynak. A kezelés célja a tünetek enyhítése és az önállóság megőrzése. A szédülésre és az alvászavarokra gyógyszerek alkalmazhatók. A beszédterápia segít a nyelésben és a kommunikációban. A gyógytorna (fizioterápia) és a foglalkozásterápia megkönnyíti a mindennapokat. Az ellátást az egészségügyi csapattal együtt tervezik meg. Arról, hogy melyik kezelés a megfelelő, a betegséget gondozó orvos dönt.
A családnak: öröklődés és genetikai tanácsadás
Az MSA többnyire nem öröklődik. Úgy jelentkezik, hogy a családban senki másnál nem fordult elő. Nincs bizonyíték arra, hogy szülőről gyermekre öröklődne. Nagyon ritkán családi eseteket is leírtak. Bizonyos genetikai eltérések növelhetik a kockázatot. Kérdéseivel genetikai tanácsadáshoz fordulhat.