Mi történik ebben a betegségben?
Az OTOF gén az otoferlin nevű fehérjét állítja elő. Ez a fehérje biztosítja a jelátvitelt a belső fül hallósejtjeiből a hallóidegbe. Ha a gén megváltozik, a hallósejtek működnek, de a jel nem jut át az idegbe. Ezt a hallási szinapszis zavarának nevezik.
Milyen tünetek fordulhatnak elő?
A legtöbb gyermeknél a hallásvesztés veleszületett, vagy még a beszéd elsajátítása előtt kezdődik.
- Súlyos vagy nagyon súlyos hallásvesztés mindkét fülön (gyakori)
- Jelentős nehézség a beszéd megértésében (minden érintettnél)
- Testhőmérséklet-emelkedéskor átmenetileg fokozódó hallásvesztés (egy ritkább típusban)
- Enyhén kezdődő, idővel súlyosbodó hallásvesztés (egy ritkább típusban)
Hogyan állítják fel a diagnózist?
Egyes újszülöttkori hallásszűrések a belső fülből érkező visszhangot mérik (OAE-vizsgálat). Ezeknél a gyermekeknél ez a vizsgálat többnyire normális eredményt ad. Az agytörzsi hallásvizsgálat (ABR) eredménye viszont kóros. A diagnózist az OTOF gén két változását kimutató genetikai vizsgálat erősíti meg.
Kezelés és ellátás
A korai hallástámogatás nagyon fontos a beszéd- és nyelvi fejlődés szempontjából. A hallókészülékek többnyire nem nyújtanak elegendő segítséget. A cochleáris implantátum segíthet, mert közvetlenül ingerli a hallóideget. Bizonyos feltételeknek megfelelő betegek számára génterápia is elérhető. Arról, hogy melyik kezelés a megfelelő, a betegséget gondozó orvos dönt.
A családnak: öröklődés és genetikai tanácsadás
A betegség recesszív módon öröklődik; az édesanya és az édesapa általában hordozó. Hordozó szülők esetén minden terhességben 25% az esély. A tünetmentes testvérek röviddel a születés utáni vizsgálata és genetikai tanácsadás javasolt.