Mi történik ebben a betegségben?
A vese szűrői megtisztítják a vért, de a fehérjét a szervezetben tartják. Ebben a betegségben az NPHS1 gén változása károsítja a szűrő egyik szerkezeti elemét. Ezért sok fehérje vész el a vizelettel. A tünetek az anyaméhben vagy az első 3 hónapban kezdődnek. A veseműködés idővel csökken.
Milyen tünetek fordulhatnak elő?
A tünetek születéskor vagy az első 3 hónapban jelentkeznek.
- Az egész testre kiterjedő duzzanat, vagyis ödéma
- Sok fehérje a vizeletben, habos vizelet
- Folyadékgyülem a hasüregben
- Alacsony születési súly és étvágytalanság
- Kevés vizelet
- Gyakori és súlyos fertőzések
- Magas koleszterinszint a vérben
- Véralvadási problémák (néha)
Hogyan állítják fel a diagnózist?
Terhesség alatt az ultrahangon a méhlepény nagynak látszhat. A magzatot körülvevő folyadékban egy fehérje szintje magas lehet. Születés után a vizeletben sok, a vérben kevés fehérje található. A genetikai vizsgálat megerősíti a diagnózist.
Kezelés és ellátás
Korai és intenzív ellátásra van szükség. A cél a fehérjevesztés, a duzzanat és a fertőzések kordában tartása. A vizelettel történő fehérjevesztést csökkentő gyógyszerek és folyadékmegszorítás alkalmazhatók. Az orvos egyes csecsemőknél a vesék eltávolítását javasolhatja. Ezt dialízis és veseátültetés követi. A korai veseátültetés egyes gyermekeknél kordában tarthatja a betegséget. Arról, hogy melyik kezelés a megfelelő, a betegséget gondozó orvos dönt.
A családnak: öröklődés és genetikai tanácsadás
Ez a betegség recesszív módon öröklődik. A betegséghez két hibás gén szükséges; az egyik az anyától, a másik az apától származik. Hordozó párnál minden terhességnél 4-ből 1 a beteg gyermek valószínűsége. A finn típus leggyakrabban finn származású családokban fordul elő. Rokonházasságban nőhet annak valószínűsége, hogy két hordozó találkozik. Megbeszélhetők a genetikai tanácsadás és a terhesség alatti vizsgálat lehetőségei.