Mi történik ebben a betegségben?
A metionin, a fehérjék egyik építőköve, nem bomlik le teljesen. Az ehhez szükséges enzim hiányzik. A vérben homocisztein és metionin halmozódik fel. A szem, a csontváz, az erek és az agy is érintett lehet.
Milyen tünetek fordulhatnak elő?
A tünetek többnyire gyermekkorban kezdődnek. Enyhe esetekben felnőttkorig észrevétlenek maradhatnak.
- A szemlencse elmozdulása
- Súlyos rövidlátás (myopia), azaz a távoli tárgyak rossz látása
- Magas termet, hosszú, vékony csontok, gerincferdülés
- Csontritkulás és könnyen törő csontok
- Vérrögök az erekben; a stroke kockázata
- Fejlődési elmaradás és tanulási nehézség
- Görcsroham, azaz epilepsziás roham (körülbelül 5 gyermekből 1-nél)
- Lelki problémák, például szorongás és depresszió
Hogyan állítják fel a diagnózist?
A vérben vagy a vizeletben megmérik a homocisztein és a metionin szintjét. A diagnózist genetikai vizsgálat igazolja. Egyes országokban újszülöttkori szűréssel felismerhető, de bizonyos enyhe formák a szűrés során rejtve maradhatnak.
Kezelés és ellátás
A betegek körülbelül fele jól reagál egy vitaminkezelésre. Akik nem reagálnak, azoknál metioninszegény speciális étrendet és speciális tápszert alkalmaznak. Ha az étrendet csecsemőkorban kezdik, megelőzheti a szövődményeket. Létezik a homociszteinszintet csökkentő engedélyezett gyógyszer is. A szem vagy a csontok miatt műtétre lehet szükség; műtét előtt különleges óvintézkedéseket tesznek a vérrögképződés ellen. Arról, hogy melyik kezelés a megfelelő, a betegséget gondozó orvos dönt.
A családnak: öröklődés és genetikai tanácsadás
A betegség recesszív öröklődésű. Az anya és az apa általában egészséges hordozó. Egy hordozó szülőpárnál minden terhességnél 4-ből 1 az esélye, hogy a gyermek beteg lesz. Rokonházasságban nagyobb az esélye, hogy két hordozó találkozik. A genetikai tanácsadás útmutatást ad a családnak.